Nagy Könyv díj

A mai világban a Nagy Könyv díj a társadalom széles köre számára releváns és érdekes témává vált. Akár a populáris kultúrára, a politikára, a technológiára vagy az emberek mindennapi életére gyakorolt ​​hatása miatt, a Nagy Könyv díj-nek sikerült több millió ember figyelmét felkelteni szerte a világon. Az évek során a Nagy Könyv díj vita, elemzés és elmélkedés tárgya volt, sokféle véleményt és nézőpontot generálva, amelyek tükrözik a téma összetettségét és fontosságát. Ebben a cikkben a Nagy Könyv díj különböző oldalait és a modern élet különböző területeire gyakorolt ​​hatását tárjuk fel, azzal a céllal, hogy rávilágítsunk egy olyan témára, amely ma is aktuális.

A Nagy Könyv díj (oroszul: премия Большая книга, premija Bolsaja knyiga) Oroszország egyik legrangosabb, 2005-ben alapított irodalmi díja. Alapítója orosz gazdasági társaságok és üzletemberek által létrehozott nonprofit szervezet, a társalapítók között vannak állami intézmények is.

A díjjal a legjobbnak tartott orosz nyelvű prózai szépirodalmi alkotásokat és azok szerzőjét részesítik elismerésben. Az évente meghirdetett díjat orosz nyelvű eredeti művek és eredetileg más nyelven írt művek orosz fordításai kaphatják.[1] Jelölhetők először az előző évben vagy az adott év február végéig megjelent regények, elbeszélések, elbeszélés- és novellagyűjtemények, dokumentum-prózai művek és memoárok. A díj nem publikált műnek is odaítélhető. A szabályzat szerint az első három helyezettet díjazzák.

A díjat nemzeti irodalmi díjnak hívják (Национальная литературная премия), a díj 100 fős zsürijét irodalmi akadémiának (Литературная академия), melynek tagjait – a díj főigazgatójának ajánlásával – a 9 fős kuratórium (Совет попечителей) kéri fel.[2]

Az alapítók

A díjat 2005-ben alapította a Центр поддержки отечественной словесности (Centr poggyerzski otyecsesztvennoj szlovesznosztyi, magyarul kb.: 'az orosz irodalomat támogató központ') nevű nonprofit szerveződés. A központot megalapító szervezetek és személyek: az Alfa-Bank, a „Renova”-, a „Vi (Video International)”- és a „LitRes”-cégcsoport (elektronikus és hangoskönyvek), a „Csitaj-Gorod” országos könyvesbolt-lánc, a „Medvegy” folyóirat, a „GUM” Kereskedőház, valamint Roman Abramovics és Alekszandr Mamut milliárdos üzletember.

Társalapítók, mások mellett: az Oroszországi Tudományos Akadémia Orosz Irodalom Intézete, a Kulturális Minisztérium, a TASZSZ Hírügynökség, a Gazprom-Media Holding stb.[3]

Az alapító a díjhoz főigazgatót nevez ki. A főigazgató ajánlásokat terjeszt a kuratórium elé a szakértők és az irodalmi akadémia tagságára vonatkozóan és szervezi azok munkáját, valamint vezeti a titkárságot.

Az odaítélési eljárás

A jelöléseket az adott év február végéig fogadják el. A benyújtott művekből a 4 fős szakértői tanács április 30-ig összeállít és közzétesz egy „hosszú listát”. Ebből választják ki szakértők a „döntősök listáját” („rövid lista”, 8–15 alkotás), melyet június 15-ig nyilvánosságra hoznak. A „rövid lista” alkotásait a zsüri tagjai pontozzák, majd az összesített pontszámok alapján állapítják meg a győzteseket. Az eredményhirdetés határideje: december 15.

Évente három díjat adnak ki: az első helyezett 3 millió, a második 1,5 millió, a harmadik 1 millió rubel díjazásban részesül. A díjátadás ünnepélyes keretek között történik.

A 15. szezon (2020-ban) – mint más irodalmi díjak esetében is – a pandémia miatt rendkívüli körülmények között zajlott, az eredményhirdetést itt is csak virtuálisan tartották meg.[4]

Az első helyezett szerzők és alkotások listája

Jegyzetek

  1. ↑ Положение, 1.4. Archiválva 2021. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (bigbook.ru)
  2. ↑ Совет попечителей Archiválva 2021. december 13-i dátummal a Wayback Machine-ben (A kuratórium tagjai, hozzáférés: 2021-04-09)
  3. ↑ Archiválva 2021. április 10-i dátummal a Wayback Machine-ben Год Литературы, 01.03.2021
  4. ↑ Ньютон, Ленин, генерал: премия «Большая книга» нарушила традиции (Izvesztyija, 2020-12-11. Hozzáférés: 2021-04-09)
  5. ↑ Итоги. . (Hozzáférés: 2021. december 16.)

Források