Nöpauer Máté
Ebben a cikkben arra törekszünk, hogy felfedezzük a Nöpauer Máté lenyűgöző világát és mindazt, amit képvisel. Ez a téma eredetétől a mai hatásig minden korosztály és szakma érdeklődését felkeltette. A következő néhány oldalon részletesen elemezzük jellemzőit, hatását és lehetséges jövőbeli következményeit. Kétségtelen, hogy a Nöpauer Máté egy olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és megérdemli, hogy teljes egészében ismerjük.
| Nöpauer Máté | |
| Született | 1719 Bécs |
| Elhunyt | 1792. szeptember (72-73 évesen) Buda |
| Állampolgársága | Habsburg Birodalom |
| Foglalkozása | építész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nöpauer Máté témájú médiaállományokat. | |
Nöpauer Máté (Bécs, 1719 körül – Buda, 1792. szeptember) építőmester, 1789-ben budai céhmester. Egyes forrásokban Nöpauer Mátyás Máté, Nepauer Mátyás Máté vagy Nepauer Mátyás alakban szerepel a neve.
Életpályája
Hamon Kristóf építőmester 1748-ban bekövetkezett halála után feleségül vette annak özvegyét, és átvette Hamon befejezetlen munkáit: annak fiával, Hamon Jánossal együtt 1762-ben befejezte a budai vízivárosi Szent Anna-templom (Batthyány tér), majd 1768-ban az újlaki plébániatemplom építését.
Művei
Saját tervei alapján építette az alábbi, Budán vagy egyéb, a Duna jobb oldalán látható épületeket:
- a Erdődy-palotát (1750),
- a tabáni Szent Katalin-plébániatemplom tornyát, homlokzatát (1750–53) és szentélyrészeit,
- az II. kerületi Fő utcai Szent Flórián-templomot (1759–1760),
- a Budapest Országúti Szent István első vértanú templomot (1752–70),
- a régi budai városháza rokokó lépcsőházát és nyugati szárnyát,
- a pilisszentiváni római katolikus Szűz Mária, az Isteni Gondviselés Anyja-templomot.
