Nílusi csata

A mai világban a Nílusi csata olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír és az emberek széles körét érdekli. A profiktól az amatőrökig a Nílusi csata milliók figyelmét ragadta meg világszerte. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a tudományos területen betöltött jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatása miatt, a Nílusi csata visszatérő témává vált a napi beszélgetésekben, tudományos vitákban és a médiában. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Nílusi csata-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve jelentőségét, következményeit és időbeli alakulását. Csatlakozzon hozzánk ezen az úton, hogy többet megtudjon a Nílusi csata-ről és annak a mai világra gyakorolt ​​hatásáról!

Nem tévesztendő össze a következővel: nílus-deltai csata.
Nílusi csata
A nílusi csata Luny Thomas festményén.
A nílusi csata Luny Thomas festményén.
KonfliktusNapóleoni háborúk
Időpont1798. augusztus 1.
HelyszínAbukír, Egyiptom
Eredménybrit tengeri győzelem
Szemben álló felek
 Franciaországbrit Nagy-Britannia
Parancsnokok
francia François-Paul Brueys d’Aigailliers admirális †brit Horatio Nelson admirális
Szemben álló erők
13 sorhajó, 4 fregatt, 30 kisebb hajó14 sorhajó
Veszteségek
1700 halott,
3600 sebesült,
3000 eltűnt vagy hadifogságba esett		218 halott,
677 sebesült
Térkép
Térkép
é. sz. 31° 20′, k. h. 30° 07′31.333333°N 30.116667°EKoordináták: é. sz. 31° 20′, k. h. 30° 07′31.333333°N 30.116667°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Nílusi csata témájú médiaállományokat.

A nílusi csata, vagy más néven abukíri tengeri csata 1798. augusztus 1-jén zajlott le brit és francia flottakötelékek között, Alexandria közelében, a napóleoni háborúk során.

A csata előzményei

Napoléon Bonaparte tábornok 1798-ban azt tervezte, hogy Egyiptom megszállásával veszélyezteti a britek uralmát Indiában. Miután kitudódott a franciák terve a brit Admiralitás Nelsont küldte a Földközi-tengerre, hogy felderítse a francia flotta mozgását. Nelsont azonban egy vihar megakadályozta feladatának teljesítésében.

A francia expedíciós flotta közben elfoglalta Málta szigetét, és innen indult tovább Egyiptomba. Nelson azonban a franciák előtt ért Egyiptomba. Mivel az alexandriai kikötőt üresen találta, visszahajózott Szicíliába, hogy feltöltse készleteit. Eltökélte, hogy felkutatja a francia flottát, ezért visszaindult Egyiptomba, ahol augusztus 1-jén rábukkant a Brueys admirális vezette fő erőkre. A 13 sorhajóból és 4 fregattból álló francia hajóhad az Abukíri-öbölben horgonyzott.

A csata

Jean Gros: Az abukiri csata
Hadmozdulatok a nílusi csatában. A brit hajók piros, a francia hajók kék színnel vannak jelölve

A nap már későre járt és a francia hajók kitűnő védelmi állást foglaltak el (egy homokos öbölben sorakoztak fel, amelyet egy oldalról az Abukír szigetén felállított parti üteg is védett). Nelson mégis azonnal kiadta a támadási parancsot. A brit hajóknak sikerült ügyes manőverekkel bejutniuk az öbölbe a franciák mögé. Ádáz küzdelem bontakozott ki. Nelson a fején sebesült meg.

A csata este tíz órakor érte el a tetőpontját, amikor a francia zászlóshajó, a 120 ágyús Orient felrobbant, és a legénység túlnyomó része – Brueys admirálissal együtt – odaveszett. Egész éjszaka folyt a harc, végül a britek két hajó kivételével valamennyi francia hajót megsemmisítették vagy elfogták.

Következmény

A nílusi csatának fontos következményei voltak. Bonaparte tábornok hadserege Egyiptomban rekedt és végül vereséget szenvedett. Nem sokkal később Málta a britek kezébe kerül. Ez a két esemény megszilárdította Nagy-Britannia helyzetét a Földközi-tenger térségében.

Források