Máriaradnai kolostor
Ebben a cikkben a Máriaradnai kolostor-et különböző nézőpontokból közelítjük meg azzal a céllal, hogy elmélyüljünk annak fontosságában és relevanciájában ma. Az olvasás során a Máriaradnai kolostor-hez kapcsolódó kulcsfontosságú szempontokat elemzik, annak eredetétől és fejlődésétől a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatásáig. A témával kapcsolatos különböző nézőpontokat és szakértők véleményét megvizsgáljuk annak érdekében, hogy átfogó és gazdagító jövőképet kínáljunk a Máriaradnai kolostor-ről. Hasonlóképpen konkrét példák és esettanulmányok kerülnek bemutatásra, amelyek lehetővé teszik az olvasó számára, hogy jobban megértse a Máriaradnai kolostor jelentőségét és alkalmazását a mindennapi életben. Ez a cikk a Máriaradnai kolostor globális és teljes jövőképét kívánja nyújtani, azzal a céllal, hogy hozzájáruljon ennek a széles körű és jelentős témának a megismeréséhez és megértéséhez.
| Máriaradnai kolostor | |
 | |
 | |
| Település | Máriaradna |
| Ország |  Románia |
| Vallás | keresztény |
| Irányzat | katolikus |
| Egyházmegye | Temesvári egyházmegye |
| Névadó | Szűz Mária |
| Építési adatok | |
| Stílus | barokk |
| Építés kezdete | 18. század |
| LMI-kód | AR-II-a-A-00616 |
| Elhelyezkedése | |
 Máriaradnai kolostor
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 46° 05′ 57″, k. h. 21° 41′ 09″46.099110°N 21.685950°EKoordináták: é. sz. 46° 05′ 57″, k. h. 21° 41′ 09″46.099110°N 21.685950°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Máriaradnai kolostor témájú médiaállományokat. | |
A máriaradnai kolostor Mária-hegyhely, a Temesvári egyházmegye legfontosabb búcsújáró helye az Aradtól 30 km-re keletre található, közigazgatásilag Lippához besorolt Máriaradnán. Templomát 1992-ben II. János Pál pápa basilica minorrá nyilvánította. Műemléki védelem alatt áll; a romániai műemlékek jegyzékében a AR-II-a-A-00616 sorszámon szerepel.[1]
Története
Máriaradna története az Anjou-házig nyúlik vissza: Károly Róbert király telepítette le itt a ferenceseket.
Az Osztrák–Magyar Monarchia idejében Mariazell mellett a legrangosabb búcsújáróhelynek számított. Kolostorát egykor harminc ferences lakta, akik a kegyhely mellett három-négy vármegyében szolgáltak népmissziók keretében.
1992. augusztus 28-án II. János Pál pápa basilica minor rangra emelte.
Az 1950-es évek elején kilenc hónapig mintegy száz ferences és százötven szerzetesnővér kényszerlakhelyéül jelölték ki. Bár a hatóságok megpróbálták kiéheztetni őket, hogy „önként” hagyják el a rendet, a falvak népe titokban ellátta őket. A kommunista időszakban megpróbálták ellehetetleníteni a búcsújáróhelyet, többek között ebből a célból Máriaradna községet Lippához csatolták, valamint a kegyhely búcsúnapján, Szent Anna ünnepén a dolgozóknak nem adtak ki szabadságot. Ennek ellenére mindig érkeztek zarándokok, például az augusztus 23-i román nemzeti ünnep adta hosszú hétvégét kihasználva. A mintegy 50 kilométerre fekvő Szentanna faluból például 1000–1200 fős zarándokcsoport tette meg gyalogosan az utat minden évben, rezesbanda kíséretében.
Az 1989-es romániai forradalom után a ferencesek fokozatosan visszavették az épületegyüttest, de létszámhiány miatt a Temesvári egyházmegye gondjaira bízták. 2013-ban 13 millió euró forrást nyert el európai uniós pályázaton a kegyhely felújítására.[2]
Leírása
Külső kép
A máriaradnai templom és kolostor a Maros völgye fölé emelkedő dombra épült. A kéttornyú kegytemplom barokk stílusban épült, hatvanegynéhány méter magas. A kolostor épülete háromszintes.[2]
Belső tér
A templom kegyképe Itáliából származik. Rokokó foglalatát Mária Terézia utasítására a bécsi udvari ötvös készítette 30 kg ezüst felhasználásával; a Szűzanya és a Kisjézus koronáját Rudnay Sándor esztergomi érsek – korábbi erdélyi püspök – adományozta, akinek végakarata szerint a szívét is itt őrzik.
A Szent Anna-oltár mellett áll II. János Pál pápa 2,4 méteres, egész alakos szobra, melyet boldoggá avatása alkalmából állítottak.[2]
Orgonáját a Wegenstein Lipót és Fiai Orgonagyár építette 1910-ben.
Hitélet
A kegyhelyet ma mintegy 100 000 hívő keresi fel évente, 15–20%-uk Magyarországról (főként Békés vármegyéből). Az egyházmegye katolikusainak többségét adó magyarok mellett román, sváb, cseh, bolgár, horvát és szlovák hívek is felkeresik. A kegyhely területén, például a gyóntatófolyosón számos fogadalmi kép, a Lourdes-i barlangban márványtáblák köszönik meg Szűz Mária közbenjárását. Ortodoxok is járnak ide imádkozni, elsősorban Szent Antal tisztelete miatt.[2]
Papjai
Plébánosok
| Év | Név | Megjegyzés |
|---|---|---|
| (...) | ||
| 2003–(2012)– | Reinholtz András | plébános, kegyhelyigazgató[2] |
Jegyzetek
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Arad. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- ↑ a b c d e Szerdahelyi Csongor: Ma húsz éve lett bazilika Máriaradna (magyar nyelven). Magyar Kurír, 2012. augusztus 28. (Hozzáférés: 2019. június 25.)
Források
- Lista monumentelor istorice: Județul Arad. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)