A mai világban a Munk József olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír a különböző területeken és ágazatokban. Hatása átterjedt a társadalomra, a gazdaságra, a politikára és a kultúrára, érdeklődést és vitát váltott ki szerte a világon. A Munk József eredetétől kortárs evolúciójáig szakértők és akadémikusok tanulmányozásának és elemzésének tárgya volt, akik igyekeznek megérteni a mindennapi életre és az új paradigmák kialakulására gyakorolt hatását. Ebben a cikkben a Munk József különböző perspektíváit és megközelítéseit vizsgáljuk meg, hogy átfogó és frissített képet nyújtsunk erről a jelenségről, amely ma is mércét állít fel.
Munk József | |
Született | 1890. november 30. Budapest |
Elhunyt | nem ismert |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | úszó |
Szerzett érmek | |||||||||||||
|
Munk József (Budapest, 1890. november 30. – Olaszország?, 1920. december 31.)[1] magyar olimpiai ezüstérmes gyorsúszó, vendéglős. Az első világháború idején bevonult, majd olasz hadifogságban nyoma veszett. 1931-ben holttá nyilvánították.[2]
Munk Manó és Berkes Eszter fiaként született. 1910. szeptember 20-án Kispesten házasságot kötött Konopas Máriával, Konopas Ede és Janek Mária lányával.[3]
1906-1912 között az MTK versenyzője.
1911-ben a 100 yardos távon országos bajnok.
Tatán 1908. július 5-én a Magyar Úszó Egyesület (MÚE) rendezésében a "Tata-Tóvárosi park tóvárosi úszóházában"megtartott úszóversenye a londoni olimpiára készülő úszók közül rajthoz állt Hajós Henrik, Munk József, Ónody József és Zachár Imre. A Tatán úszott időeredményeiktől a versenyzők Londonban messze elmaradtak.
Angliában, Londonban rendezték az V., az 1908. évi nyári olimpiai játékok úszó versenyeit. A 4 × 200 m gyorsváltó tagjaként (Munk József, Zachár Imre, Las Torres Béla, Halmay Zoltán) ezüstérmet szerzett (10:59,0).