Motorkerékpár

Motorkerékpár
A Wikimédia Commons tartalmaz Motorkerékpár témájú médiaállományokat.
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

A motorkerékpár (hagyományos becenevén motorbicikli vagy egyszerűen motor), egynyomtávú, kétkerekű motoros közlekedési eszköz. Különböző célokra – így pl. hosszútávú utazásra, sűrű városi forgalomra, cirkálásra, versenyzésre és terepre – eltérő modellek alkalmasak. A világ számos pontján a motorozás a közlekedés legmegfizethetőbb formája, a motor a leghétköznapibb motorizált közlekedési eszköz. Világszerte kb. 200 millió darab van használatban beleértve a mopedeket, a robogókat és más géperővel hajtott két- és háromkerekűeket. A motorkerékpárok a KRESZ értelmében két vagy három kerekű járművek, melyeknek tömege 400 kg alatti, motorjuk pedig 50 cm³ feletti, amivel 45 km/h-t meghaladó a tervezett sebességük. A 2000-es évekre azonban elterjedtek a négykerekű motorkerékpárok is, leginkább a quadok, amik főleg terepen való közlekedésre készült járművek.

A két kerék egy sorban van. A magasabb sebességeknél a motorkerékpár a giroszkóp effektus miatt nem dől el. A motorkerékpárnak oldalkocsija is lehet.

Története

A Daimler-Maybach Reitwagen egy replikája Hildebrand & Wolfmüller, 1894

Az első motorkerékpárt a német Gottlieb Daimler és Wilhelm Maybach tervezte és építette 1885-ben Bad Cannstattban (1905-től Stuttgart egyik kerülete). Egyúttal ez volt az első belső égésű motorral hajtott jármű a világon. Járművüket Reitwagennek nevezték ("reiten" jelentése németül "lovagolni").

Az 1894-ben bemutatott Hildebrand & Wolfmüller volt az első megvásárolható motorkerékpár. Kezdetben a gyártók többnyire kerékpárokat próbáltak belső égésű motor fogadására alkalmassá tenni. Amikor az erőforrások teljesítménye megnőtt és a tervek túlnőttek a kerékpáros kereteken, többen szálltak be a gyártásba.

Az első világháborúig az Indian volt a legnagyobb motorkerékpárgyártó. Évente kb. 20000 motort állított elő. 1920-ra a dicsőség a Harley-Davidsoné lett, melynek termékeit 67 országban árusították. Az 1920-as évek végére, 1930-as évek elejére a DKW lett a legnagyobb gyártó.

Kapcsolódó szócikkek

Motorkerékpárok stabilitási problémái

A motorkerékpároknak három féle stabilitási problémájuk lehet:

A kutatások az alábbiakat tudták mondani a témáról eddig:

Biztonság

A motorkerékpárok jellegük miatt nem rendelkeznek olyan külső karosszériával, mint az autók, amelyek jelentősen megvédenék az utast, emiatt és a motorkerékpár két kerekéből adódó instabilitás miatt a motorkerékpár fokozottabban rejt magában balesetveszélyt: karosszéria híján a motorkerékpárt magát nemigazán lehet olyan autóknál jellemző biztonsági eszközökkel felszerelni, amelyek védelmet nyújtanának, emiatt a motorosnak megfelelő védőruházatot kell viselnie, ami megvédi a menetszéltől és az esetleges balesetekből származó sérülésektől.

A legjellemzőbb ilyen holmik:

Jegyzetek

  1. ↑ Hiroko Nakata. „Motorcycle makers battle it out in Vietnam”, Japan Times, 2008. október 8.. (Hozzáférés: 2009. március 11.) (angol nyelvű) 
  2. ↑ Alexei Barrionuevo. „That Roar in the Jungle Is 15,000 Motorbikes”, The New York Times, 2008. november 3. (Hozzáférés: 2009. március 11.) (angol nyelvű) 
  3. ↑ (2006) „Fuel Cell Powered Motorcycles” (angol nyelven). Journal of the Society of Automotive Engineers of Japan 60 (1), 90-93. o. . ISSN 0385-7298. (Hozzáférés: 2009. november 3.)  
  4. ↑ Walker, Mick. Motorcycle: Evolution, Design, Passion. Johns Hopkins University Press (2006. május 19.). ISBN 9780801885303 
  5. ↑ Youngblood, Ed. „The Rise and Fall (2001 június)” 55 (6), Kiadó: American Motorcyclist Assoc.  
  6. ↑ Prashad, Sharda (2006. április 16.). „HOG WILD; U of T professor Brendan Calder is one of the legions of baby boomers who have helped to ensure the success of the Harley- Davidson brand name, not to mention its bottom line.”, Toronto, Ont., A.16. o. . (Hozzáférés: 2009. december 15.)  
  7. ↑ Cato, Jeremy. Harley-Davidson at 100, E.1.Fro. o. (2003. augusztus 8.) 
  8. ↑ Vance, Bill: Motoring Memories: DKW/Auto Union, 1928 - 1966. Canadian Driver, 2009. április 24.
  9. ↑ de Cet, Mirco. The illustrated directory of motorcycles (2002). MotorBooks/MBI Publishing Company, 128. o.. ISBN 0760314179, 9780760314173 
  10. ↑ Walker, Mick. Mick Walker's German Racing Motorcycles. Redline Books, 61. o. (1999). ISBN 0953131122, 9780953131129 

További információk

Commons:Category:Motorcycles A Wikimédia Commons tartalmaz Motorkerékpár témájú médiaállományokat.
Nemzetközi katalógusok