Moszkvai Állatkert
A mai világban a Moszkvai Állatkert olyan téma, amely továbbra is érdeklődést és vitát vált ki. Az évek során a Moszkvai Állatkert tanulmányozás és kutatás tárgya volt, ami a különböző aspektusainak jobb megismeréséhez és megértéséhez vezetett. Akár tudományos, társadalmi, gazdasági vagy kulturális területen, a Moszkvai Állatkert bebizonyította, hogy jelentős hatással van a társadalomra és az emberek életére. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Moszkvai Állatkert különböző dimenzióit, elemezve jelentőségét és lehetséges jövőbeli következményeit.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Moszkvai Állatkert (Московский зоопарк) | |
 | |
| A Moszkvai Állatkert bejárata | |
| Ország | Oroszország |
| Helye | Tverszkoj kerület |
| Adatok | |
| Megnyitás | 1864 |
| Terület | 21,5 ha |
| Fajok száma | 972 (2006) |
| Egyedek száma | 8270 (2006) |
| Tagság | WAZA, EAZA, EARAZA |
 Moszkvai Állatkert
Pozíció Oroszország térképén
| |
 é. sz. 55° 45′ 43″, k. h. 37° 34′ 38″55.761944°N 37.577222°EKoordináták: é. sz. 55° 45′ 43″, k. h. 37° 34′ 38″55.761944°N 37.577222°E | |
| Moszkvai Állatkert weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Moszkvai Állatkert témájú médiaállományokat. | |
A Moszkvai Állatkert (oroszul: Московский зоопарк) a legnagyobb és legrégebbi állatkert Oroszországban.
Története
1864-ben a Moszkvai Állami Egyetem három biológus-professzora (Karl Francevics Rulje, Szergej Alekszejevics Uszov és Anatolij Petrovics Bogdanov) alapította. 1919-ben az állatkertet államosították. 1922-ben Moszkva városára ruházták a tulajdonjogot, és azóta is a városi vezetés felügyeli.
Az állatkert először 10 hektáron 286 állattal nyitotta meg kapuit. 1926-ban a környező területek bevonásával kibővítették az állatkertet 18 hektárosra. Az állatkert eredeti épületei fából készültek régi orosz stílusban, tekervényes fadíszekkel.
1990-ben az állatkertet felújították. Egy figyelemre méltó főbejáratot kapott, ami egy hatalmas sziklakastély amely jelképezi a régi (1864) és az új (1926) állatkert közti kapcsolatot. Ugyanis ezt megelőzően a Bolsaja Gruzinszkaja utca két külön állatkertre osztotta a létesítményt.
Ezzel az állatkert még nagyobb lett. Új kiállítások nyíltak, a tengeri akváriumban, a madárházban. Éjszakai kiállítások, fókamedence és kifejezetten gyerekeknek szóló bemutató. A vízesések és a vízfolyások még természetközelibbé teszik.
A Moszkvai Állatkert több mint 6000 ezer állatnak ad otthont több mint 1000-féle környezetben bemutatva őket egy 21,5 hektáros területen.
Az állatkertben megfigyelhető az állatok viselkedése, táplálkozási és szaporodási szokásai valamint veszélyeztetett fajok is.
Az állatkert állatai
- Erszényesek (Marsupialia)
- Oposszumfélék (Didelphidae)
- Erszényesnyestfélék (Dasyuridae)
- Valódi kenguruk (Macropodidae)
- Rovarevők (Insectivora)
- Sünfélék (Erinaceidae)
- Elefántcickány-félék (Macroscelididae)
- Közönséges mókuscickány (Tupaiidae)
- Denevérek (Chiroptera)
- Repülőkutyafélék (Pteropodidae)
- Főemlősök (Primates)
- Makifélék (Lemuridae)
- Lajhármakifélék (Lorisidae)
- Csuklyásmajmok (Cebidae)
- Ugrótamarin (Callithricidae)
- Cerkóffélék (Cercopithecidae)
- Emberszabású majmok (Pongidae)
- Foghíjasok (Edentata)
- Háromujjú lajhárok (Bradypodidae)
- Övesállatok (Dasypodidae)
- Nyúlalakúak (Lagomorpha)
- Nyúlfélék (Leporidae)
- Rágcsálók (Rodentia)
- Ragadozók (Carnivora)
- Úszólábúak (Pinnipedia)
- Ormányosok (Proboscidea)
- Elefántfélék (Elephantidae)
- Páratlanujjú patások (Perissodactyla)
- Lófélék (Equidae)
- Párosujjú patások (Artiodactyla)
- Disznófélék (Suidae)
- Tevefélék (Camelidae)
- Szarvasfélék (Cervidae)
- Zsiráffélék (Giraffidae)
- Tülkösszarvúak (Bovidae)
