Morotva
Ez a cikk a Morotva kérdésével foglalkozik, amely mára nagyon fontos témává vált. A Morotva már néhány éve nagy érdeklődést váltott ki különböző területeken, szakértők és tudósok vitáinak, elemzésének és elmélkedésének tárgya. Befolyása és hatása a mai társadalomra számos tanulmányhoz, kutatáshoz és projekthez vezetett különböző területeken, amelyek célja, hogy megértsék annak sokrétű oldalát és hatásait. Ezért ennek a cikknek az a célja, hogy feltárja és elmélyítse a Morotva-et körülvevő különböző dimenziókat, hogy átfogó és teljes képet adjon erről a ma oly fontos témáról.
A morotva jelentése: holtág, holt víz, folyó holtága, folyóból elzárt halastó.[1] Szláv eredetű szó, egy 'holt víz' értelmű szókapcsolat (pl. szlovák mrtva voda, orosz 'mertvaja voda') önállósult első tagja.
Kialakulása
A morotva tó kialakulása a középszakasz jellegű folyókhoz kapcsolódik. Ezek a folyók medrük homorú partjait pusztítják, domború partjait viszont hordalékuk lerakásával építik, így kanyarogva haladnak torkolatuk felé. Amikor egy-egy kanyarulat hurokszerűen túlfejlődik, a nagy árvizek alkalmával levágódik és holtággá (morotvává) alakul. Morotva tavak nemcsak természetes úton, hanem a kanyarulatok mesterséges levágásával is kialakulhatnak. A Kárpát-medencében található rengeteg morotva tó az alföldi folyók szabályozásakor alakult ki.
Jegyzetek
- ↑ [halott link]
Források
