A mai világban a Jamal-félsziget a társadalom széles körét érdeklő releváns témává vált. Akár a gazdaságra, a politikára, a kultúrára vagy az emberek mindennapi életére gyakorolt hatása miatt, a Jamal-félsziget olyan probléma, amely nem marad észrevétlen. Ahogy a világ fejlődik és fejlődik, a Jamal-félsziget egyre relevánsabbá válik, és meg kell érteni az élet különböző területeire gyakorolt hatásait. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Jamal-félsziget-et és számos aspektusát, elemezve jelentőségét és befolyását a mai világban.
Jamal-félsziget | |
![]() | |
Ország | ![]() |
Település | Yamalsky District |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Jamal-félsziget témájú médiaállományokat. |
A Jamal-félsziget (oroszul полуостров Ямал ) 700 kilométer hosszan a Kara-tengerbe nyúló félsziget Északnyugat-Szibériában, a Jamali Nyenyecföldön. Nyugaton a Kara-tenger és a Bajdarata-öböl, keleten az Ob-öböl határolja. Őslakosai, a nyenyecek nyelvén Jamal jelentése „világvége” (azaz Világvége-félsziget).
Az Oroszországi Föderáción belül itt őrződött meg legjobban a nomád rénszarvastartás. A félszigeten több ezer nyenyec és hanti pásztor mintegy ötszázezer rénszarvast tart.
A félszigeten rengeteg vándormadár él.
Jamal alatt húzódnak Oroszország legnagyobb földgázmezői. A Bovanyenkovói gázmező kitermelését az orosz Gazprom hivatalosan 2012. október 23-án kezdte meg,[1] és ez veszélyezteti a térségben a nomád pásztorkodás fenntartását.
A félszigeten 2007 nyarán egy rénszarvaspásztor egy mamutborjú jól megőrződött tetemét találta meg. Az állat halálakor mintegy hat hónapos volt.[2][3]