Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Mingəçeviri-víztározó témáját, elemezve annak jelentőségét a jelenlegi kontextusban és a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatását. A történelem során a Mingəçeviri-víztározó döntő szerepet játszott az emberek életében, evolúciójában és fejlődésében. A kezdetektől napjainkig a Mingəçeviri-víztározó szakértők és rajongók vitáinak, tanulmányozásának és érdeklődésének tárgya. Ebben a cikkben megpróbáljuk megvilágítani a Mingəçeviri-víztározó különböző aspektusait, megvizsgálva a kultúrára, a gazdaságra, a politikára és a mindennapi élet egyéb területeire gyakorolt hatását.
Mingəçeviri-víztározó | |
A tó keleti része műholdfelvételen | |
Ország(ok) | ![]() |
Típus | víztározó |
Elsődleges források | |
Elsődleges lefolyások | Kura |
Hosszúság | 70 km |
Szélesség | 18 km |
Felszíni terület | 605 km² |
Átlagos mélység | 26 m |
Legnagyobb mélység | 75 m |
Víztérfogat | 15 730 km³ |
Tszf. magasság | 70 m |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Mingəçeviri-víztározó témájú médiaállományokat. | |
A Mingɘçeviri-víztározó egy 605 km2 területű, 15 730 km3 térfogatú mesterséges tó Azerbajdzsánban.[1][2] Az ország legnagyobb tava.[3] A víztározót Kura folyón 1953-ban épített gáttal duzzasztották.