Ez a cikk a Millstatti-tó problémájával foglalkozik, amely napjainkban egyre fontosabbá vált. Megjelenése óta a Millstatti-tó nagy érdeklődést váltott ki különböző ágazatokban, vitákat és vitákat váltva ki társadalmi, gazdasági és kulturális hatásairól. Ebben az értelemben elengedhetetlen a Millstatti-tó-hez kapcsolódó különböző szempontok, valamint annak globális szintű következményeinek mélyreható elemzése. Hasonlóképpen átfogó és tárgyilagos látásmódot kíván kínálni a témáról, olyan kulcsfontosságú információkat nyújtva, amelyek lehetővé teszik az olvasó számára, hogy megértse a témának fontosságát és hatókörét ma.
Millstatti-tó | |
Ország(ok) | Ausztria |
Vízgyűjtő terület | 285 |
Hosszúság | 11,5 km |
Szélesség | 1,8 km |
Felszíni terület | 13,3 km2 |
Legnagyobb mélység | 140 m |
Víztérfogat | 1205 km3 |
Tszf. magasság | 588 m |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Millstatti-tó témájú médiaállományokat. | |
A Millstatti-tó (németül: Millstätter See) 12 km hosszával és majd másfél km szélességével Karintia második legnagyobb tava.
A tó legnagyobbmélysége 141 méter. Hőfoka a meleg nyárban 20-25 C-fok. A tavat erdővel borított hegyek veszik körül; a Dráva völgyétől alacsony dombvonulat választja el, tőle északra pedig a csaknem 3000 méterig felnyúló Reiseckgruppe havas, gleccseres vidéke határolja. Maga a tó is egy jégkori gleccserfolyó ágya.
A tónak saját vasútvonala nincs, vasútállomása Spittal a. Drau. Országút is csak az északi partját szegélyezi, mert a déli part fenyves, lágyhajlatú dombjai leérnek egészen a vízig, s csak itt-ott akad alattuk keskeny sétaút.
Éghajlata enyhe, a hegyek a szelektől erősen védik, ennélfogva a vitorlázósport - bár erősen népszerű - körülményesebb itt, mint a szomszéd tavakon. A tavon is kitűnő motoros hajó- és csónakjáratok vannak.
A Wörthi-tónál nyugodtabb tóvidék smaragdzöld vizének környéke pihenésre késztet, a tájon a természet végtelen békéje árad szét.