Mika Waltari

Ebben a cikkben elemezzük a Mika Waltari hatását a kortárs társadalomra. Tekintettel a téma mai relevanciájára, feltétlenül meg kell értenünk, hogy a Mika Waltari milyen következményekkel jár különböző területeken, mint például a gazdaság, a politika, a kultúra és a technológia. A következő néhány sorban megvizsgáljuk, hogy a Mika Waltari hogyan változtatta meg a minket körülvevő világgal való interakciót, valamint annak hosszú távú következményeit. Részletes elemzéssel igyekszünk megvilágítani a Mika Waltari által generált dinamikát és az általa jelentett kihívások lehetséges megoldásait.

Mika Toimi Waltari
Élete
Született1908. szeptember 19.
Helsinki
Elhunyt1979. augusztus 26. (70 évesen)
Helsinki
SírhelyHietaniemi temető
GyermekeiSatu Waltari
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)
  • historical prose literature
  • krimiirodalom
Fontosabb műveiSzinuhe; Mikael; Johannesz Angelosz
Kitüntetései
  • a Finn Oroszlán lovagrend Pro Finlandia érme (1952. december 6.)
  • Aleksis Kivi-díj (1947)
  • Jussi Award for Best Script (Omena putoaa..., Jussi Awards 1952, 1952. november 18.)
  • doctor honoris causa of the University of Turku
  • Commander First Class of the Order of the Lion of Finland (1960. december 6.)
Mika Toimi Waltari aláírása
Mika Toimi Waltari aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Mika Toimi Waltari témájú médiaállományokat.

Mika Toimi Waltari (Helsinki, 1908. szeptember 19. – Helsinki, 1979. augusztus 26.) finn író. Rendkívül termékeny és sokoldalú volt, de elsősorban mégis történelmi regényeiről híres, legismertebb műve az ókori Egyiptomban játszódó Szinuhe (Sinuhe, egyptiläinen, 1945). Magyar vonatkozás, hogy jelentős összeggel támogatta a fóti gyermekvárost.

Életrajz

Édesapja, Toimi Armas Waltari iskolaigazgató és evangélikus lelkész volt, édesanyja, Olga Maria Johansson irodai ügyintézőként dolgozott. A Waltari családnak három gyermeke volt. Mika 1908-ban született, ötéves volt, amikor meghalt édesapja, ezután édesanyja és nagybátyjai nevelték, egyikük Toivo Waltari, teológus, másikuk, Jalo Sihtola, mérnök volt.

Az egyetemen a család kérésének ellenére irodalmat és teológiát tanult, 1924-ben a filozófiai tudományok kandidátusa lett. Először egy könyvkiadóban dolgozott szerkesztőként, majd kritikusként. Hosszú utazásokat tett külföldön, több évig élt Franciaországban. 1938-tól csak az irodalomnak élt. Már a háború előtt elismert író volt hazájában.

Míg első regényében az urbánus (városi), dzsesszért bolonduló ifjúságról írt érzékletes kordokumentumot, később „fáklyavivő” elődeihez hasonlóan a múlthoz fordult és igyekezett az apák munkájával összekötő köteléket újrateremteni. Helsinki történetéről írta meg Apáról fiúra című trilógiáját. 1935-ben Állami Díjjal tüntették ki. 1957-től a Finn Tudományos Akadémia tagja volt. Cselekményekben gazdag – gyakran nyugat-európai úti élményeit tükröző – novellái (egyáltalán az is, hogy ezt a műfajt műveli) eléggé példa nélküliek voltak a havas, fenyves tájakon játszódó, hömpölygő stílusú finn irodalomban. A harmincas évek közepétől kezdve fordul a hagyományos finn témák és a helsinki városi élet ábrázolása mellett a bűn világa, filozófiája és pszichológiája felé (Ne legyen többé holnap, novella, 1937).

Legelső regénye az 1928-as A nagy illúzió. Itthon általában történelmi regényeiről ismert. Magyarul a Jézus korabeli Római Birodalomban játszódó két műve is megjelent, az Az ország titka és folytatása, Az emberiség ellenségei. Összesen hét történelmi regényt írt, ezek közül legfőbb művének a Szinuhe számít, mely 1945-ben íródott.

Műfaji érdeklődése széles: írt verseket, drámákat, történelmi nagyregényeket, hangjátékot, pamfletet, sőt detektívregényeket is. Utóbbiak nemcsak népszerűséget hoztak számára, de üzleti szempontból is sikeresnek bizonyultak. Bevételüket Waltari a finn irodalom és színházi élet támogatására használta fel. A finnek körében amúgy sem szokatlan magyarok iránti rokonszenve abban is megmutatkozott, hogy jelentős összeget adományozott a fóti gyermekváros javára, sőt tervezte azt is, hogy ellátogat Magyarországra. Ebben 1979-ben bekövetkezett halála akadályozta meg.

Az 1980-ban interjúiból és beszélgetésekből Ritva Haavikko által összeállított visszaemlékezéseiben Waltari Maupassant, Csehov és Thomas Mann műveire is utal mint irodalmi példaképekre.

Művei

A csillaggal (*) jelölt művek magyarul is megjelentek.

Kisregényei

  • Isten elől menekülve (Jumalaa paossa, 1925) *
  • Virágzik a föld (Multa kukkii, 1930) *
  • Ne legyen többé holnap (Ei koskaan huomispäivää, 1937) *
  • Ez meg sem történhet (Sellaista ei tapahdu, 1939) *
  • Aranyhajú (Kultakutri, 1946) *
  • Holdvilág (1953) *
  • Fine Van Brooklyn

Regényei

Történelmi regények

Vígjátékok

  • Az alma lehull
  • Milliós hiány

Krimik (Palmu felügyelő)

Mesék

Magyarul

  • A cselszövők. Regény; ford. Langlet Éva; Palladis, Bp., 1941 (1 pengős regények)
  • Az asszony és az idegen. Regény; ford. G. Beke Margit; Dante, Bp., 1941
  • Antero nem tér vissza; ford. N. Sebestyén Irén; Magyar-Finn Társaság, Bp., 1942
  • Szinuhe; ford. Gombár Endre; Európa, Bp., 1964
  • Mikael Hakim avagy Tíz könyv Michael Carvajal életéből, az 1527–38 közti évekből, 1-2.; ford. Schütz István; Európa, Bp., 1966 (Századok, emberek)
  • Palmu felügyelő tévedése. Regény; ford. Schütz István; Európa, Bp., 1969
  • Megmondják a csillagok. Regény; ford. Schütz István; Európa, Bp. 1971
  • Az emberiség ellenségei; ford. Schütz István; Európa, Bp., 1975 (Századok, emberek)
  • Virágzik a föld; ford. Gombár Endre et al., utószó Gombár Endre; Európa, Bp., 1982 (A finn irodalom könyvtára)
  • Az ország titka. Marcus Mezentius Manilianus tizenegy levele a Kr. u. 30. esztendő tavaszáról; ford. Szász Levente; Európa, Bp., 1984
  • Turms, a halhatatlan földi élete tíz könyvben, Kr. e. körülbelül 520–450 között; ford. Schütz István; Európa, Bp., 1987 (Századok, emberek)
  • Cselszövők. Palmu, a szórakozott esetei; ford. Langlet Éva; Sorger Kolon Ltd., Bp., 1990 (Mesterdetektív kiskönyvtár)
  • Johannesz Angelosz; ford. Szász Levente; Európa, Bp., 1996
  • Johannesz ifjúsága; ford. Schütz István; Európa, Bp., 1998
  • A kínai cica; ford. Bokor Judit; Valo-Art, Tahitótfalu, 1999 (Polar könyvek)
  • Fine van Brooklyn; ford. Gombár Endre; Európa, Bp., 1999
  • Szerencsés Félix; ford. Csepregi Béla; Valo-Art, Bp., 2000 (Polar könyvek)
  • Isten elől menekülve. Elbeszélés az isteni útmutatásról; ford. Mészáros Veronika, Marsall Dávid; Barrus, Bp., 2007

Források

  • Karig Sára (szerk.), Mika Waltari: A finn irodalom könyvtára
  • Mika Waltari: Virágzik a föld
  • Ne legyen többé holnap
  • Ez meg sem történhet
  • Aranyhajú. Gombár Endre utószavával. Európa Kiadó, Bp., 1982. Terj. 350 old. ISBN 963-07-2631-9

További információk

Commons:Category:Mika Waltari
A Wikimédia Commons tartalmaz Mika Waltari témájú médiaállományokat.