A mai világban a Michel Chasles központi helyet foglal el a társadalomban, akár személyes, politikai, társadalmi vagy kulturális szinten. Jelentősége a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatásában, valamint a történelemben és az emberi fejlődésben betöltött szerepében rejlik. Idővel a Michel Chasles vita, tanulmányozás és elmélkedés tárgya volt, ellentmondó véleményeket és szenvedélyes vitákat generálva. A gazdaságra gyakorolt hatásától az egyéni identitásban betöltött szerepéig a Michel Chasles egyetemes érdeklődésre számot tartó témának bizonyult, amely arra hív bennünket, hogy elgondolkodjunk azon, kik vagyunk és merre tartunk. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Michel Chasles különböző aspektusait, elemezve jelentését és a mai világra gyakorolt hatását.
Michel Chasles | |
![]() | |
Született | Floréal Chasles[1] 1793. november 15.[2][3][4][5][6] Épernon[7] |
Elhunyt | 1880. december 18. (87 évesen)[2][3][4][6][8] Párizs[9][10][7] |
Állampolgársága | francia |
Szülei | Charles-Henri Chasles |
Foglalkozása |
|
Tisztsége |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Saint Chéron Cemetery[14] |
![]() | |
Michel Chasles aláírása | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Michel Chasles témájú médiaállományokat. | |
Michel Chasles (Épernon, 1793. november 15. – Párizs, 1880. december 19.) francia matematikus.
1812-14-ben az école politechnique-on tanult, majd 1841-től ugyanott a géptan (mechanika) tanára és 1851-ben az akadémia rendes tagja lett. Chasles egyike volt a legnevezetesebb matematikusoknak; első dolgozatai a másodrendű felületekre vonatkoznak, melyeknek elméletét igen szép tételekkel gazdagította. Ő az ún. újabb (szintetikus) geometriának a megalapítója, amely egységes szempontokból tárgyalja a geometriai alakzatok különböző tulajdonságait (Traité de géometrie supérieure, 1852). Történelmi műve Aperçu historique sur l'origine et le développement des méthodes en géometrie kiemelkedő fontosságú és annyiban különbözik előnyösen a legtöbb geometria-történeti műtől, hogy benne nem a geométerek életrajzát, hanem a tudományos vezéreszmék fejlődésének történetét találjuk. A csillagászatnak is nagy szolgálatot tett azzal, hogy a régi tudósításokat a csillaghullásról és a tűzgömbökről kritikai vizsgálódásnak vetette alá. 1867-ben Chasles nagy feltűnést keltett Pascal egy állítólagos kéziratának kiadása által, melynek értelmében Pascal már jóval Newton előtt felfedezte a gravitáció törvényét. 1869-ben maga Chasles is belátta, hogy egy szédelgő áldozata lett és azt készséggel el is ismerte. Daudet L'immortel c. szatirikus regényének főcselekményét az ő esete szolgáltatta.[15]