Michael James Foreman

A mai világban a Michael James Foreman olyan témává vált, amely minden korú és hátterű ember számára nagyon fontos és érdekes. Akár személyes, akár szakmai, társadalmi vagy kulturális szinten, a Michael James Foreman felkeltette a figyelmet, és fontos vitákat és reflexiókat generált. Hatása a mindennapi élet különböző területein érezhető volt, és vitákat váltott ki a következményeiről és következményeiről. Az évek során a Michael James Foreman különböző formákat öltött, és az adott pillanat körülményeitől és tendenciáitól függően fejlődött, és továbbra is kulcsfontosságú téma maradt a kortárs társadalom számára. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Michael James Foreman jelentőségét és életünk különböző területeire gyakorolt ​​hatását, részletes elemzést és betekintést nyújtva, amelyek gondolkodásra és vitára késztetnek.

Michael James Foreman
Született1957. március 29. (68 éves)
Columbus
Iskolái
  • United States Naval Academy
  • Naval Postgraduate School
  • United States Naval Test Pilot School
  • Wadsworth High School
Rendfokozatcaptain
Űrben töltött idő38 247 perc
Repülések
Kitüntetéseilegionnaire of Legion of Merit
A Wikimédia Commons tartalmaz Michael James Foreman témájú médiaállományokat.
Michael James Foreman

Michael James Foreman (Columbus, Ohio, 1957. március 29. –) amerikai űrhajós, kapitány.

Életpálya

1979-ben a Haditengerészeti Akadémián (USAF Academy) repülőmérnöki oklevelet szerzett. 1981-ben kapott repülőgép vezetői jogosítvány. Több külföldi, amerikai bázison teljesített szolgálatot. 1986-ban a Haditengerészeti Posztgraduális Iskola keretében megvédte mérnöki diplomáját. Az USS Coral Sea (CV-43) repülőgép-hordozó fedélzetén operatív tisztként szolgált. Szolgálati repülőgépe az E–2 Hawkeye volt. 1989-ben tesztpilóta kiképzésben részesült. Tesztelt repülőgépei az F/A–18, a P–3 Orion, a T–2 és a T–38 volt. 1993-tól a T–45 repülőgép program igazgatója. A Haditengerészet részéról a NASA összekötője. Több mint 5000 órát töltött a levegőben, több mint 50 különböző repülőgépet vezetett illetve tesztelt.

1998. június 4-től a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Az Űrhajózási Iroda megbízásából az űrhajósok képzésének programját szervezte. Összekötő tiszt volt a Johnson Space Center (JSC) és a Kennedy Űrközpont (KSC) között. Két űrszolgálata alatt összesen 26 napot, 13 órát és 27 percet (637 óra) töltött a világűrben. Űrhajós pályafutását 2010 decemberében fejezte be.

Űrrepülések

  • STS–123, az Endeavour űrrepülőgép 21. repülésének küldetésfelelőse. A legénység fő feladta, hogy a Nemzetközi Űrállomáson a japán fejlesztésű Kibo kísérleti logisztikai modul első részét (ELM-PS), valamint a kanadai Dextre robotkarnak az űrállomáshoz csatolását biztosítsák. Első űrszolgálata alatt összesen 15 napot, 18 órát és 11 percet (378 óra) töltött a világűrben. 10 585 900 kilométert (6 577 800 mérföldet) repült, 250 kerülte meg a Földet.
  • STS–129, a Atlantis űrrepülőgép 31., repülésének küldetésfelelőse. Személyzet csere, az űrállomás külsejére szerelhető eszközök és pótalkatrészek szállítása az ExPRESS Logistics Carrier 1 (ELC1) és az ExPRESS Logistics Carrier 2 (ELC2) segítségével a Nemzetközi Űrállomásra. Az Atlantis fedélzetén repül az épülés alatt álló Dragon űrhajó kommunikációs rendszere is, melyet a repülés során teszteltek. Második űrszolgálata alatt összesen 10 napot, 19 órát, 16 percet (259 óra) töltött a világűrben. 7 226 177 kilométert (4 490 138 mérföldet) repült, 171 kerülte meg a Földet.

Források