A mai világban a Michael James Foreman olyan témává vált, amely minden korú és hátterű ember számára nagyon fontos és érdekes. Akár személyes, akár szakmai, társadalmi vagy kulturális szinten, a Michael James Foreman felkeltette a figyelmet, és fontos vitákat és reflexiókat generált. Hatása a mindennapi élet különböző területein érezhető volt, és vitákat váltott ki a következményeiről és következményeiről. Az évek során a Michael James Foreman különböző formákat öltött, és az adott pillanat körülményeitől és tendenciáitól függően fejlődött, és továbbra is kulcsfontosságú téma maradt a kortárs társadalom számára. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Michael James Foreman jelentőségét és életünk különböző területeire gyakorolt hatását, részletes elemzést és betekintést nyújtva, amelyek gondolkodásra és vitára késztetnek.
Michael James Foreman | |
![]() | |
Született | 1957. március 29. (68 éves) Columbus |
Iskolái |
|
Rendfokozat | captain |
Űrben töltött idő | 38 247 perc |
Repülések | |
Kitüntetései | legionnaire of Legion of Merit |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Michael James Foreman témájú médiaállományokat. |
Michael James Foreman (Columbus, Ohio, 1957. március 29. –) amerikai űrhajós, kapitány.
1979-ben a Haditengerészeti Akadémián (USAF Academy) repülőmérnöki oklevelet szerzett. 1981-ben kapott repülőgép vezetői jogosítvány. Több külföldi, amerikai bázison teljesített szolgálatot. 1986-ban a Haditengerészeti Posztgraduális Iskola keretében megvédte mérnöki diplomáját. Az USS Coral Sea (CV-43) repülőgép-hordozó fedélzetén operatív tisztként szolgált. Szolgálati repülőgépe az E–2 Hawkeye volt. 1989-ben tesztpilóta kiképzésben részesült. Tesztelt repülőgépei az F/A–18, a P–3 Orion, a T–2 és a T–38 volt. 1993-tól a T–45 repülőgép program igazgatója. A Haditengerészet részéról a NASA összekötője. Több mint 5000 órát töltött a levegőben, több mint 50 különböző repülőgépet vezetett illetve tesztelt.
1998. június 4-től a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Az Űrhajózási Iroda megbízásából az űrhajósok képzésének programját szervezte. Összekötő tiszt volt a Johnson Space Center (JSC) és a Kennedy Űrközpont (KSC) között. Két űrszolgálata alatt összesen 26 napot, 13 órát és 27 percet (637 óra) töltött a világűrben. Űrhajós pályafutását 2010 decemberében fejezte be.