Ez a cikk a MiG–8 témával foglalkozik, egy rendkívül releváns kérdéssel, amely az elmúlt években felkeltette a szakértők és a nagyközönség figyelmét. A MiG–8 számos tanulmány és kutatás tárgya volt a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatása miatt, az egészségtől a gazdaságig. A szövegben a MiG–8 különböző aspektusait elemzik, a történetétől és fejlődésétől a mai társadalomra gyakorolt hatásaiig. Emellett megvizsgálják a lehetséges megoldásokat és javaslatokat a MiG–8 által a kortárs világban jelentett kihívásokra. A többdimenziós megközelítés révén a cél az, hogy az olvasónak egy teljes és naprakész látásmódot kínáljon a MiG–8-ről, hogy hozzájáruljon a jelenség vitájához és megértéséhez.
| MiG–8 | |
| Egyéb elnevezés | Utka |
| Funkció | kísérleti repülőgép |
| Gyártó | OKB–155 |
| Gyártási darabszám | 1 |
| Személyzet | 1 fő |
| Első felszállás | 1945. augusztus 13. |
| Méretek | |
| Hossz | 6,995 m |
| Fesztáv | 9,5 m |
| Szárnyfelület | 15 m² |
| Tömegadatok | |
| Szerkezeti tömeg | 642 kg |
| Max. felszállótömeg | 1150 kg |
| Hajtómű | |
| Motor | 1 × Svecov M–11FM öthengeres léghűtéses csillagmotor |
| Teljesítmény | 82 kW |
| Repülési jellemzők | |
| Max. sebesség | 205 km/h |
| Hatótávolság | 500 km |
A MiG–8 Utka (oroszul: МиГ–8 Утка; Utka = kacsa) a Szovjetunióban, a Mikojan–Gurevics tervezőirodában (OKB–155) az 1940-es években kifejlesztett, fából készült kísérleti repülőgép. Építésének célja a kacsa-vezérsík és a nyilazott szárnyak tesztelése volt. Ez volt a tervezőiroda első orrfutóműves konstrukciója. A típust később összekötő repülőgépként használták.
A gép beceneve (Utka) a kacsa-vezérsíkra utal, mely stabilabbá és kezelhetőbbé teszi a repülőgépet, ezáltal segít elkerülni a repülés közbeni átesést. Ezt és a nyilazott szárnyak alacsony repülési sebességen való működését vizsgálták a MiG–8 segítségével. A tesztek eredményeit a későbbi sugárhajtóműves vadászgépeknél (például a MiG–15-nél) használták fel. A tesztek során a repülőgép egy Svecov M–11 típusú csillagmotorral rendelkezett, melyet toló légcsavarral láttak el. A MiG–8 könnyű szerkezetű repülőgép volt, fából és vászonból készült. A pilóták elmondásuk szerint kedvelték a típust, mert könnyű volt a kezelhetősége.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Mikoyan-Gurevich MiG-8 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.