A Sugárhajtómű iránti érdeklődés az elmúlt években megnövekedett, és különböző területeken vált beszéd- és vitatémává. Ha többet tudunk a Sugárhajtómű-ről, jobban megérthetjük annak fontosságát és relevanciáját a mindennapi életünkben. Ebben a cikkben a Sugárhajtómű-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, a történetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. Különféle nézőpontokat és véleményeket is elemezünk a témában, azzal a céllal, hogy teljes és tárgyilagos jövőképet adjunk a témáról.
A sugárhajtómű olyan reaktív hajtású erőgép, amely a hatás-ellenhatás törvényének elvén működik. A befogadó szerkezet mozgatásához szükséges tolóerőt úgy állítja elő a hajtómű, hogy munkaközegének energiaátalakítása során keletkező gázt vagy folyadékot az átalakító térhez kapcsolt fúvócsőből nagy sebességű sugárként áramoltatja ki, melynek hajtóerejével ellentétes értelmű erő (erőlökés, tolóerő) képződik.
Mivel a sugárhajtóműben jön létre a hajtómű munkaközegébe bevezetett energia átalakítása mozgási energiává, valamint a mozgáshoz tolóerő is itt képződik (a kiáramló gázok reakcióerejeként), ezért a sugárhajtóművet a motor és a hajtóberendezés kombinációjának nevezik. Tekintettel arra, hogy nagy mennyiségű közeget általában be is szív, ennek az ellentétes irányú erőlökése levonódik a teljesítményből, de ennek mértéke csekély.
A hajtósugár mozgási energiáját különféle energiafajtákból állíthatják elő: hő-, kémiai, atom-, elektromos, napenergia.
Négy fő típusa van.
Mechanikai átalakítással működik:
Külső égéssel, kazánban termelt gőzzel működik:
Kémiai átalakulással működik:
Atomenergiával működik: