Ma a Mexikó zászlaja továbbra is releváns téma, és sok ember számára érdekes. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Mexikó zászlaja a vita központi tárgyává vált különböző területeken. Mind személyes, mind szakmai szinten az emberek továbbra is információkat, tanácsokat és véleményeket kérnek a Mexikó zászlaja-ről. Ahogy a társadalom fejlődik, úgy változik a Mexikó zászlaja életünkre gyakorolt hatása is. Ezért fontos, hogy alaposan feltárjuk a Mexikó zászlaja-hez kapcsolódó különböző szempontokat, megértsük mindennapi életünkre és a minket körülvevő világra gyakorolt hatását.
Mexikó zászlaja | |
![]() | |
Használat | ![]() |
Arányok | 4:7 |
Elfogadva | 1968. szeptember 16. |
Adoptálás | 1810. szeptember 17. |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Mexikó zászlaja témájú médiaállományokat. |
Mexikó zászlaja Mexikó egyik nemzeti jelképe. A zászló ünnepnapja (spanyolul Día de la Bandera) február 24-e.[1]
Az első mexikói zászlót José Magdaleno Ocampo szabómester készítette a Guerrero állambeli Iguala (későbbi nevén: Iguala de la Independencia) városában. Ezt a zászlót 1821. február 24-én, az Iguala-terv megjelenésének napján használták először. A városban ma emlékmű hirdeti, hogy ez a város a zászló szülőhelye,[2] azon a helyen pedig, ahol először kibontották a zászlót, egy kis múzeum is felépült: a Museo a la Bandera.[3][4]
A zöld-fehér-vörös zászlón a nemzeti embléma, egy ősi azték vallási szimbólum modern interpretációja jelent meg.
Az azték legenda szerint karmai között kígyót tartó, sziklából növő kaktuszon álló sas jelent meg a Tenochtitlán-tó közepén – azon a helyen, ahol az aztékok 1325-ben fővárosuk felépítését megkezdték. Az embléma többször is módosult (utoljára 1968-ban).
A színek eredetileg a függetlenséget (zöld), a vallás tisztaságát (fehér), valamint az őslakosok és a spanyolok közötti egységre való törekvés (vörös) szimbolizálták. Ma a reményt (zöld), a tisztaságot (fehér) és a vallást (vörös) jelképezik.