Metz

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Metz
Metz címere
Metz címere
Metz zászlaja
Metz zászlaja
Közigazgatás
Ország Franciaország
RégióLotaringia
MegyeMoselle (1920–)
PolgármesterDominique Gros (2014–2020)
INSEE-kód57463
Irányítószám57000, 57050, 57070
TestvérvárosokLista
Népesség
Teljes népesség120 874 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség2 860 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság162–256 m
Terület41.9 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 07′ 11″, k. h. 6° 10′ 37″49.119722222222, 6.176944444444449.119722°N 6.176944°EKoordináták: é. sz. 49° 07′ 11″, k. h. 6° 10′ 37″49.119722222222, 6.176944444444449.119722°N 6.176944°E
Metz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Metz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Porte des Allemands

Metz (kiejtés: mɛs) város Franciaországban, Lotaringia régiójának és az itt található Moselle megyének a székhelye. A Mosel, Lotaringia fő folyója mentén kialakult városok között ez a legjelentősebb, fontos iparvidék centrum, közlekedési csomópont, közigazgatási központ és egyetemi város. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.

Története

Mint Franciaország északkeleti területének legtöbb városa, Metz is sok kézen ment keresztül, míg véglegesen az ország része lett. Gall település, majd a vidék legfontosabb római városa volt itt, az amfiteátrumot 25 000 nézőre méretezték. Római nevén, Dividorum városában már a 3. században felépült az első keresztény templom, létrejött az első püspökség. A várost sokszor vették ostrom alá barbár törzsek, a hunok kegyetlensége adta a városnak az első szentet: Livier-t, aki táborukban próbált híveket szerezni a kereszténységnek, elfogták és lefejezték. A legenda szerint Livier hóna alá vette levágott fejét, s egy közeli dombon elkészítette saját sírját, csak ezután halt meg.

Metz már Nagy Károly korszaka előtt frank királyi székhely volt, s bár ő a fővárost Aachenbe tette át, felesége hamvait az itt lévő apátság templomában helyezték el. A 12. században birodalmi szabad várossá nyilvánították, az fél-autonómiát élvező város köztársasággá kiáltotta ki magát, amely a 15. századig állt fenn. A feudális úr később a város püspöke lett, hasonlóan Verdunhöz és Toulhoz. Ezt a három püspökséget foglalta el Franciaországnak II. Henrik. Az 1552-es chambord-i békeszerződés mindhárom püspökséget a francia koronának juttatta. V. Károly német-római császár hatalmas serege 1552-ben, két hónapnyi ostrom után kénytelen volt elvonulni a város alól. Csak az 1870-es háborúban sikerült a németeknek elfoglalniuk Metz városát, 173 000 francia katona kényszerült megadásra, a németek másfélezer ágyút, több mint negyedmillió puskát zsákmányoltak. A várost a Német Császársághoz csatolták, s csak az első világháború után került vissza a franciákhoz. A második világháborúban ismét német kézre került, 1944 őszén szabadították fel az amerikaiak, két és fél hónapos ostrommal.

Demográfia

Híres szülöttei

Látnivalók

Az óváros a Mosel folyóval Temple Neuf

Testvérvárosok

Jegyzetek

  1. Populations légales 2021

További információk