Matis Gyula
A mai világban a Matis Gyula olyan téma, amely folyamatosan fejlődik, és nagy érdeklődést vált ki a különböző területeken. Akár tudományos, kulturális, technológiai vagy társadalmi területen, a Matis Gyula hivatkozási pont és állandó vita tárgyává vált. Az idő múlásával a nyilvánosság egyik legrelevánsabb témájává vált, és emberek millióiban ébreszti fel az érdeklődést és a kíváncsiságot szerte a világon. Kétségtelen, hogy a Matis Gyula olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és hatása egyre nyilvánvalóbbá válik társadalmunkban. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Matis Gyula néhány legfontosabb aspektusát, és megvitatjuk a jelenlegi kontextusban betöltött fontosságát.
| Matis Gyula | |
 | |
| Született | 1894. április 25.[1] Tajna |
| Elhunyt | 1973 (78-79 évesen) nem ismert |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | tanár |
Matis Gyula (Július Matis; Tajna, 1894. április 25. - 1973.) pedagógus, tanfelügyelő, természetvédő.
Élete
Apja a Révayak erdésze volt, aki a természet szeretetére oktatta fiait.
A verebélyi magyar népiskolában, majd a lévai gimnáziumban tanult. Esztergomban érettségizett. A Budapesti Pedagógiai Főiskolán tanult tovább, de 1914-ben be kellett vonulnia. Orosz hadifogságba került, ahonnét 1919-ben tért vissza Csehszlovákiába. Nyelvtanfolyamot végzett Prágában, majd a speciális iskolákban kapott tanári engedélyt. 1922-1923-ban Pozsonyban szerzett képesítést ipari és kereskedelmi iskolákban való tanításra. Később biológia tanár volt.
Az oktatásügyi minisztériumban helyezkedett el, ahol osztályvezető lett. Érsekújvári, rozsnyói, majd galántai tanfelügyelő lett. A dél-szlovákiai szlovák iskolahálózat kiépítésében játszott fontos szerepet. Fokozatosan erdészeti, mezőgazdasági, építészeti, sőt művészettörténeti képesítést is szerzett, s 1948-ban a szlovákiai műemlék- és természetvédelmi hivatal alapító főigazgatója lett.
A pozsonyi Chatam Sofer zsidó temető egyik megmentője. Érdeme többek között a második világháború utáni önkéntes természetvédő gárda megszervezése,[2] a szlovákiai természetvédelem törvénybe iktatása, valamint a Tátrai Nemzeti Park és száznál több védett terület megszervezése. Állandó kinevezett tagja volt a Csehszlovák Tudományos Akadémia természettudományi szakosztályának.[3]
Emléke
- Elismerő oklevelek
- A Pilis környékét tiszteletére Poecilion matisi-nek nevezték
- 2016 Emléktábla Tajnán
- 1994 emléktábla szülőházán
Művei
- 1934 A galántai tankerület tizenöt esztendeje. In: Szerényi Ferdinánd (szerk.): A csehszlovákiai magyar tanítók almanachja. Bratislava
- 1953 A szentgyörgyi Šúr természeti rezerváció (szlovákul). Pamiatky a múzeá 1953/2, 115-118.
Források
- Naše Vráble 2009/9, 5
- ↑ https://autority.snk.sk/cgi-bin/koha/opac-authoritiesdetail.pl?marc=1&authid=160249
- ↑ 2002 Stollmann András hetvenéves. Komáromi Lapok 2002. október 11.
- ↑ 75 éves a szlovák természetvédelem megalapítója. Új Szó 22/97, 4 (1969. április 25.)
További információk
- P. Tóth: Tajná - služobnícka osada uhorského kráľa.
|
Ez a pedagógussal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |