A mai világban a Manninger János rendkívül aktuális kérdéssé vált, amely minden korosztályt, nemet és nemzetiséget érint. Ezért fontos, hogy alaposan elemezzünk minden, a Manninger János-hez kapcsolódó szempontot, mivel hatása mindennapi életünk különböző területeire terjed ki. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Manninger János különböző aspektusait, az eredetétől a jelenlegi következményeiig, annak érdekében, hogy jobban megértsük a társadalomra és az egyes egyének életére gyakorolt hatását. Ezenkívül megpróbálunk megoldásokat és javaslatokat kínálni a Manninger János által jelenleg jelentett kihívások kezelésére.
Manninger János | |
![]() | |
Született | 1901. szeptember 12. Magyaróvár |
Elhunyt | 1946. április 2. (44 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Manninger János témájú médiaállományokat. | |
Manninger János (Magyaróvár, 1901. szeptember 12.[1] – Budapest, 1946. április 2.) fényképész, filmrendező.
Szülei: Manninger János (1869-1923)[2] és Szilágyi Mária (1880-1960)[3] voltak.[1] Iskoláit szülővárosában végezte, A gimnázium első két évét 1911 és 1913 között a piaristáknál, a II. osztályból azonban tanév közben kimaradt.[4]
Eleinte a Hunnia Filmgyár fényképésze volt. Ezután sokáig Berlinben dolgozott. Ott készítette 1928-ban első kisfilmjét, Beinliche Angelegenheit címmel, amelyben kizárólag lábak és kezek fotografálásával érzékeltette egy nap eseményeit. A filmet maga írta, rendezte és fényképezte. Londonban újságíró volt.
1944-ben visszaköltözött Magyarországra, és saját pénzéből elkészítette a Kétszer kettő című avantgárd filmet, amelyet a nyilasok betiltottak, majd a hatalomváltás után azért nem mutattak be, mert egyik szereplőjét, Szilassy Lászlót háborús bűnökkel vádolták. Ezért a film egyes jeleneteit újraforgatta, de az nem lett sikeres. Ez Manningert annyira megviselte, hogy öngyilkosságot követett el.