Ma a Magyarországi Metodista Egyház továbbra is nagyon fontos és sok ember számára érdekes téma a világon. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a történelemben betöltött fontossága, a kultúrára gyakorolt hatása vagy napjainkban betöltött jelentősége miatt, a Magyarországi Metodista Egyház továbbra is elemzés, vita és elmélkedés tárgya. Az évek során a Magyarországi Metodista Egyház-et alaposan kutatták és írtak róla, különböző szempontokat és megközelítéseket kínálva jelentésének és hatókörének jobb megértéséhez. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Magyarországi Metodista Egyház néhány legrelevánsabb oldalát, és átgondoljuk mindennapi életünkben betöltött fontosságát.
Magyarországi Metodista Egyház | |
![]() | |
Vallás | keresztény |
Felekezet | protestáns |
Lelkészi vezető | Dr. Khaled A. László |
Tisztsége | szuperintendens |
Alapítva | 1898 |
Ország | ![]() |
Székhely | 1032 Budapest, Kiscelli u. 73. |
Technikai szám | 0073 |
A magyarországi metodisták a hazai protestáns kisegyházak sorában a wesleyánus teológiai gondolkodás képviselői. Tanításuk középpontjában a Jézus Krisztusba vetett hit általi üdvösség, az isteni kegyelemből való megigazulás áll. Metodista hangsúly a Szentlélek megszentelő munkájáról és a szeretet által munkálkodó hitről szóló tanítás, amely a szociális szolgálatok iránti elkötelezettségben fejeződik ki.
Magyarországon első ízben 1857-ben járt metodista püspök, a hazai metodista misszió kezdő dátuma 1898.
A metodista egyház a 18. században jött létre az anglikán egyházon belüli vallási-megújulási mozgalomként. A szegények és elesettek felkarolásával sokakban felébresztette a társadalmi szolidaritás és felelősségvállalás gondolatát. A metodista mozgalom csak vezetője, John Wesley halála után (1791), a körülmények kényszerítő hatására vált ki az anglikán egyházból. Ma 108 országban mintegy 75 millió metodista él.
Magyarországon 1898 óta van jelen a metodista egyház, az első metodista prédikátor (Robert Möller) Ausztriából érkezett a soknemzetiségű Bácska német közösségeinek meghívására. A fővárosban 1905-ben indult meg a metodista misszió (Otto Melle). A Budapesten születő gyülekezet a Trianon utáni Magyarország egyetlen metodista közössége maradt. A két világháború utáni ébredések során azonban az egyház szolgálata országosan kiterjedt, így napjainkra 11 körzetben mintegy 40 gyülekezeti helyen láthat el rendszeres szolgálatot.
A rendszerváltás előtt Iványi Tibor vezetésével vált ki belőle egy csoport, amely 1981-ben megalapította a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget. Az Evangéliumi Testvérközösség többek között az Oltalom Karitativ Egyesület és a Wesley János Lelkészképző Főiskola fenntartója.
A metodisták a tanítás és a hitélet egyedüli zsinórmértékéül a Szentírást ismerik el. Más keresztyén egyházakkal és felekezetekkel egyetértésben vallják, hogy az üdvösségre jutáshoz egyedül Jézus Krisztus engesztelő áldozatának elfogadása szükséges. A keresztség, úrvacsora, ünnepnapok, étkezések és gyülekezeti szokások tekintetében a más felekezetű közösségek szokásait a keresztyén szabadság jegyében tiszteletben tartja. Hiszi, hogy egyetlen egyház vagy felekezet sem léphet föl az egyedül üdvözítő közösség igényével.
A Magyarországi Metodista Egyház körzeti rendszere jelenleg 11 körzetben mintegy 40 gyülekezetből épül fel. A körzetnek a felügyelő lelkész a felelőse, a körzet vezető testülete a Körzeti Konferencia, amely évente legalább egyszer ülésezik. Az ülésen a szuperintendens elnököl. A körzeti konferenciák közötti időszakban a Körzeti Elöljáróság hoz döntéseket. A metodista gyülekezetek az egymás felé végzett szolgálatnak, a lelki növekedésnek Krisztus által adott keretét jelentik. A metodista istentiszteletek liturgiája egyszerű, az összejöveteleket a családias légkör és korszerű, de hagyományos értékeket őrző gondolatok jellemzik. Az egyház 11 körzete:
Lásd még: Az Egyesült Metodista Egyház püspökeinek listája