Magyar Polgár
A mai világban a Magyar Polgár sokféle ember számára általános érdeklődésre számot tartó témává vált. A terület szakértőitől kezdve egészen azokig, akik egyszerűen csak a legújabb trendeket akarják követni, a Magyar Polgár sokak figyelmét felkeltette. A társadalomra és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatásával tagadhatatlan, hogy a Magyar Polgár fontos beszédtémát jelent ma. Akár történelmi jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása, akár a tudományos életben betöltött jelentősége miatt, a Magyar Polgár továbbra is érdeklődést és vitát vált ki. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Magyar Polgár jelentését és a különböző területekre gyakorolt hatását, áttekintést nyújtva az olvasók számára, hogy jobban megértsék jelentőségét és relevanciáját a mai világban.
| Magyar Polgár | |
 | |
| Az első szám fejléce | |
| Adatok | |
| Alapítva | 1867. március 17. |
| Megszűnt | 1904. március 31. |
| Tulajdonos | K. Papp Miklós Hindy Árpád |
| Kiadó | K. Papp Miklós Ajtai K. Albert |
| Főszerkesztő | K. Papp Miklós Hindy Árpád |
| Nyelv | magyar |
| Székhely | Kolozsvár |
A Magyar Polgár 1867–1904 között Kolozsváron megjelent politikai lap, a balközép erdélyi lapja. Kezdetben hetente kétszer, 1870-től naponta jelent meg. Székhelye a Szentegyház utcában volt, fiókjai működtek Désen, Tordán, Szamosújváron és Nagyenyeden.
Története
1867-ben indította el K. Papp Miklós nyomdatulajdonos. Eleinte hetente kétszer, vasárnap és szerdán jelent meg. 1869-ben már ezer előfizetője volt; idézték a pesti lapok idézték, és olvasták Romániában is. 1870-től kezdve már naponta megjelent. 1875-től a Szabadelvű Párt lapja lett, 1886-ban egyesült a Kolozsvári Közlöny című – korábban kormánypárti, ekkor már szintén szabadelvű – lappal, és 1886. december 24-től Kolozsvár címen jelent meg 1898-ig, amikor visszatért korábbi nevéhez. 1904. március végén szűnt meg.
Tartalma és munkatársai
Nem törekedett a fővárosi lapok utánzására, így a legjobb vidéki lap lett. Közölt megyei és városi tudósításokat, levelezést, közgazdasági cikkeket, magyarországi és európai híreket, továbbá színvonalas vezércikkeket és tárcákat. Tudósított a helyi politikai és kulturális eseményekről, és rendszeresen jelentkezett a román sajtó szemléjével. Külön riport- és sportrovata is volt, és interjúkat is közölt. Különlegességnek számított, hogy 1872-től nem csak a lap hátoldalán, hanem az első oldalon is jelentek meg reklámok. 1875-től kezdve Történeti Lapok címmel mellékletet jelentett meg, amelyben történeti forrásokat tett közzé.
K. Papp Miklóst Mátray Ernő segítette a szerkesztésben. A vezércikkeket kettejükön kívül Molnár Antal, Herman Ottó, Hegedüs Sándor írták. Jakab Elek tárcákat közölt. A lapban rendszeresen jelentkezett P. Szathmáry Károly (fővárosi levelek) illetve Moldován Gergely (román sajtószemle). Munkatársai voltak továbbá Brassai Sámuel, Sebesi Jób, Jakab Ödön, Gyulai Pál, Szász Károly, Thury Zoltán, Kőváry László, Szilágyi Sándor is; Paál Árpád és Kiss József verseket tett közzé.
A 19. század végén a felelős szerkesztő és laptulajdonos Hindy Árpád volt, kiadó pedig Ajtai K. Albert.
Források
- Fleisz János: Az erdélyi magyar sajtó története 1890–1940. Pécs: Pro Pannonia. 2005. 57–60. o. = Pannónia Könyvek, ISBN 963 9498 57 2
- A magyar sajtó története. Főszerk. Szabolcsi Miklós. Budapest: Akadémiai. 1979–1985. II 50–51. o. ISBN 963 05 1772 8
- Magyar Polgár - Kolozsvár, 1867-1904. digiteka.ro (Hozzáférés: 2021. november 13.) arch
További információk
- Szabó-Reznek Eszter: K. Papp Miklós és egy értelmiségi hálózat: A kulturális elit alakulása és működése a 19. század végi Erdélyben. Verso, 2. sz. (2018)
