Mérőeszköz
Ebben a cikkben elmélyülünk a Mérőeszköz lenyűgöző világában, feltárva annak több oldalát és jelentését. A Mérőeszköz az évek során érdeklődés és vita tárgya volt, és számos olyan véleményt és elméletet generált, amelyek hozzájárultak a folyamatos fejlődéséhez. A Mérőeszköz eredetétől napjaink relevanciájáig mély nyomot hagyott a különböző területeken, és felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét. Ezeken az oldalakon keresztül elmerülünk a Mérőeszköz izgalmas univerzumában, megfejtjük titkait, és felfedezzük a modern társadalomra gyakorolt hatását. Csatlakozzon hozzánk a felfedezés és a Mérőeszköz megismerésének útján!
A mérőeszköz vagy mérőműszer egy anyag vagy természeti jelenség adott tulajdonságának mérésére, vagyis egy jellemző mennyiségének meghatározásához készített eszköz. A pontosság és precizitás érdekében különleges követelményeknek kell megfelelnie.
Műszerek osztályozása
- Kijelzés módja szerint:
- Analóg
- Mértékek: Az adott mennyiség referenciamennyiségével való összehasonlítást teszi lehetővé, gyakran készletben kapható.
- Mérőműszer, ahol az érték vagy mérőszám egy intervallum vagy skála segítségével leolvasható. Analóg elektromechanikus műszerek
- Digitális műszer, ahol a kijelző számjegyekkel a kvantumérték egész számú többszörösét mutatja - a mérendő mennyiséggel arányosan. Az analóg mennyiségeket a mérőmű időtartam- vagy frekvencia- és feszültségmérésre vezeti vissza. Az itt előállított bináris mennyiséget a kijelző decimális formában mutatja.[1]
- Analóg
- Működtető energia szerint
- Hideg, vagyis a mért jelenségből nyerik a működési energiát
- Aktív, vagyis saját energiaforrással rendelkezik.
- Kidolgozottság szerint:
- mérőműszer olyan eszköz, ahol elmarad az információfeldolgozási funkció.
- mérőkészüléknél nagyjából egyforma a mérőhálózat és az információfeldolgozás bonyolultsága.
- mérőrendszernél a mért adatok feldolgozásra kerülnek.
Mérési segédeszközök, környezet
A mérési segédeszközök feladata a mérendő objektum és mérőeszköz szükséges mérési helyzetének és zavar-, valamint szennyeződésmentesség biztosítása. Példák: háromláb (tripod), mérőasztal, síklap, tisztatér kamra, mérőelektród tér.
Jogszabályok
A mérést szabályozó törvényeket először a csalás megakadályozása érdekében hozták. Később azonban tudományos alapokon fejlődtek tovább és nemzetközi egyezmények tartják őket érvényben. Az Egyesült Államokban a kereskedelemben használatos mértékegységeket a NIST szabályozza. A mértékegységek története a tudomány- és technikatörténet része.
Az erre vonatkozó magyar jogszabály az 1991. évi XLV. törvény a mérésügyről. Ez a törvény a mértékegységek tekintetében és a mérésügyi eljárásjogban jelenleg is hatályos.
Jegyzetek
- ↑ PTE Fizikai Intézet: Digitális mérések (PDF). (Hozzáférés: 2015. január 20.)
Források
- Magyar nyelvű műszer-méréstechnikai könyvek jegyzéke
- Dr. Német Béla: Méréstani összefoglaló (PTE Fizikai Intézet, 2002)
Kapcsolódó szócikkek
