SI származtatott egység

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés

A fizikában és a méréstudományban mértékegységeknek hívjuk azokat a méréshez használt egységeket, amivel a fizikai mennyiségeket pontosan meg tudjuk határozni. A kísérletek megismételhetősége a tudományos módszer legfontosabb jellemzője. Ehhez szabványokra van szükségünk, és ahhoz, hogy egységes mérési szabványokat hozzunk létre, szükségünk van a mértékegységek rendszerére. A tudományos mértékegységek valójában a régi súly- és térfogat-mértékek általánosításából keletkeztek, melyeket már régóta használunk a kereskedelemben.


A származtatott egységek az alapegységeken és a kiegészítő egységeken kívül az úgynevezett külön nevű egységek segítségével is kifejezhetők.

Dimenzió nélküli származtatott egységek

A következő SI-egységek valójában dimenzió nélküli arányok, melyek két azonos SI-egység osztásával keletkeznek. Emiatt a BIPM származtatottnak tekinti ezeket. Formálisan SI-egységük egyszerűen az 1, de kaptak nevet olyan esetekre, amikor az egység hiánya félreértéshez vezethet.

Dimenzió nélküli SI egységek
Név Jel Mennyiség Definíció
radián rad szög 1 radián a sugárnyi hosszúságú körívhez tartozó középponti szög. 2 π {\displaystyle 2\pi } radián egy teljes kör.
szteradián sr térszög 1 szteradián az a térszög, amely alatt az r sugarú gömb felületén elhelyezkedő r² nagyságú terület a gömb középpontjából látszik. 4 π {\displaystyle 4\pi } szteradiánból áll a gömb.

Származtatott egységek, amelyek külön nevet kaptak

Fizikai mennyiség SI egység neve SI egység szimbóluma Kifejezése SI-alapegységekkel
frekvencia hertz Hz s − 1 {\displaystyle {\mbox{s}}^{-1}}  
erő newton N kg ⋅ m ⋅ s − 2 {\displaystyle {\mbox{kg}}\cdot {\mbox{m}}\cdot {\mbox{s}}^{-2}}  
nyomás pascal Pa N ⋅ m − 2 {\displaystyle {\mbox{N}}\cdot {\mbox{m}}^{-2}} = kg ⋅ m − 1 ⋅ s − 2 {\displaystyle ={\mbox{kg}}\cdot {\mbox{m}}^{-1}\cdot {\mbox{s}}^{-2}}
energia, munka, joule J N ⋅ m {\displaystyle {\mbox{N}}\cdot {\mbox{m}}} = kg ⋅ m 2 ⋅ s − 2 {\displaystyle ={\mbox{kg}}\cdot {\mbox{m}}^{2}\cdot {\mbox{s}}^{-2}}
teljesítmény, hőáramlás watt W J ⋅ s − 1 {\displaystyle {\mbox{J}}\cdot {\mbox{s}}^{-1}} = kg ⋅ m 2 ⋅ s − 3 {\displaystyle ={\mbox{kg}}\cdot {\mbox{m}}^{2}\cdot {\mbox{s}}^{-3}}
elektromos töltés coulomb C A ⋅ s {\displaystyle {\mbox{A}}\cdot {\mbox{s}}}  
elektromos feszültség, elektromos potenciálkülönbség volt V J ⋅ C − 1 {\displaystyle {\mbox{J}}\cdot {\mbox{C}}^{-1}} = m 2 ⋅ kg ⋅ s − 3 ⋅ A − 1 {\displaystyle ={\mbox{m}}^{2}\cdot {\mbox{kg}}\cdot {\mbox{s}}^{-3}\cdot {\mbox{A}}^{-1}}
elektromos ellenállás ohm Ω V ⋅ A − 1 {\displaystyle {\mbox{V}}\cdot {\mbox{A}}^{-1}} = m 2 ⋅ kg ⋅ s − 3 ⋅ A − 2 {\displaystyle ={\mbox{m}}^{2}\cdot {\mbox{kg}}\cdot {\mbox{s}}^{-3}\cdot {\mbox{A}}^{-2}}
elektromos vezetőképesség siemens S A ⋅ V − 1 {\displaystyle {\mbox{A}}\cdot {\mbox{V}}^{-1}} = s 3 ⋅ A 2 ⋅ m − 2 ⋅ kg − 1 {\displaystyle ={\mbox{s}}^{3}\cdot {\mbox{A}}^{2}\cdot {\mbox{m}}^{-2}\cdot {\mbox{kg}}^{-1}}
kapacitás farad F C V − 1 {\displaystyle {\mbox{C}}{\mbox{V}}^{-1}} = s 4 ⋅ A 2 ⋅ m − 2 ⋅ kg − 1 {\displaystyle ={\mbox{s}}^{4}\cdot {\mbox{A}}^{2}\cdot {\mbox{m}}^{-2}\cdot {\mbox{kg}}^{-1}}
mágneses indukció tesla T V ⋅ s ⋅ m − 2 {\displaystyle {\mbox{V}}\cdot {\mbox{s}}\cdot {\mbox{m}}^{-2}} = kg ⋅ s − 2 ⋅ A − 1 {\displaystyle ={\mbox{kg}}\cdot {\mbox{s}}^{-2}\cdot {\mbox{A}}^{-1}}
mágneses fluxus weber Wb V ⋅ s {\displaystyle {\mbox{V}}\cdot {\mbox{s}}} = m 2 ⋅ kg ⋅ s − 2 ⋅ A − 1 {\displaystyle ={\mbox{m}}^{2}\cdot {\mbox{kg}}\cdot {\mbox{s}}^{-2}\cdot {\mbox{A}}^{-1}}
induktivitás henry H V s ⋅ A − 1 {\displaystyle {\mbox{V}}{\mbox{s}}\cdot {\mbox{A}}^{-1}} = m 2 ⋅ kg ⋅ s − 2 ⋅ A − 2 {\displaystyle ={\mbox{m}}^{2}\cdot {\mbox{kg}}\cdot {\mbox{s}}^{-2}\cdot {\mbox{A}}^{-2}}
fényáram lumen lm cd·sr  
megvilágítás lux lx cd·sr·m-2  
radioaktivitás becquerel Bq s-1  
elnyelt sugárdózis gray Gy J·kg-1 = m²·s-2
dózisegyenérték sievert Sv J·kg-1 = m²·s-2
katalitikus aktivitás katal kat mol·s-1  

Források

Lásd még

Külső hivatkozások