Méhtetűlegyek

Ebben a cikkben elmélyülünk a Méhtetűlegyek lenyűgöző világában, feltárva annak sokrétű oldalát és különböző területekre gyakorolt ​​hatását. A Méhtetűlegyek a keletkezésétől a mai fejlődéséig kulcsfontosságú szerepet játszott a társadalomban, felkeltette az érdeklődést és a kíváncsiságot minden korú és hátterű emberben. Ezen a vonalon fogjuk felfedezni, hogy a Méhtetűlegyek hogyan befolyásolt és inspirált egész nemzedékeket, valamint relevanciáját a jelenlegi kontextusban. Röviden: elmerülünk egy izgalmas utazásban a Méhtetűlegyek-en keresztül, megfejtve annak titkait és felfedve leglebilincselőbb titkait. Készen állsz, hogy belépj ebbe az izgalmas világba?

Méhtetűlegyek
Vaksi méhtetű (Braula coeca)
Vaksi méhtetű (Braula coeca)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Kétszárnyúak (Diptera)
Alrend: Légyalkatúak
(Brachycera)
Alrendág: Muscomorpha
Öregcsalád: Carnoidea
Család: Méhtetűlegyek (Braulidae)
Nemek

Braula
Megabraula

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Méhtetűlegyek témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Méhtetűlegyek témájú kategóriát.

A méhtetűlegyek (Braulidae) apró, zömök, szárnyatlan legyek, világszerte alig 7-8 fajuk ismert, valamennyi méhek kommenzalistája vagy kolónia-parazitája.

Fajok

A Kárpát-medencében a vaksi méhtetű (Braula coeca) elterjedt faj, testhossza mintegy 1,5 mm. Az imágók a házi méh (Apis mellifera) fején és torán tartózkodnak, és annak szájszerveiről lopnak táplálékot. Lábuk fésűjével és tapadónyúlványaival kapaszkodnak. Legtöbb az anyán kapaszkodik, gyakran 20-30 is, de megszállják a dolgozókat és a heréket is. Nagyon fürgék, még ugrani is tudnak. A méhsejt fedelének belső oldalára petézik, a pete átmérője 3/4 mm. A lárvák a fedélben alagutakat fúrnak és ott virágporral, viasszal táplálkoznak. Mivel a kifejlett méhtetű már nem tudja átrágni a viaszt, bebábozódás előtt a nyű lyukat rág kifelé.

A méhcsaládban nyár végén-ősszel él a legtöbb méhtetű. Csak akkor válik fontossá, ha elszaporodik, mert akkor annyira eleszik az anya táplálékát, hogy alig bír petézni, és télen valószínűleg el is hal. Ma már ritkán okoz problémát, mert az atka elleni szerek a vaksi méhtetvet is irtják. Lehet pusztítani dohányfüsttel. Hasznos a fedelek lebontása is, amikor még új fedelet tudnak építeni a méhek. A kámfortól vagy a naftalintól elkábulnak; ebből 10-15 grammot tolnak be este egy papíron a kaptárba. Reggel a papírt kiveszik, és a lehullt élősködőket elpusztítják. Ezt 3-4 napig ismételni kell.

Irodalom

  • 1. Delyné Draskovits Á, Papp L 1978. Taplólegyek – Gabonalegyek, Odiniidae – Chloropidae. Magyarország Állatvilága, Fauna Hungariae XV: 9.
  • 2. Papp L 1984. Family Braulidae, p. 178-80. In: Soós Á, Papp L. eds., Catalogue of Palaearctic Diptera. Volume 10. Clusiidae—Chloropidae. Akadémiai Kiadó, Budapest. 402 p.
  • 3. Rózsa L 2005. Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja. Medicina, Budapest. p. 318.
  • 4. Watson L, Dallwitz MJ 2003 onwards. British insects: the families of Diptera. Version: 9th April 2007. Archiválva 2007. október 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • 5. Örösi Pál Zoltán: Méhek között. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1957.