Lujza szász–gotha–altenburgi hercegnő (1800–1831)

A modern világban a Lujza szász–gotha–altenburgi hercegnő (1800–1831) olyan témává vált, amely az emberek széles körében nagyon fontos és érdekes. A Lujza szász–gotha–altenburgi hercegnő (1800–1831) mind szakmai, mind személyes téren meghatározó tényezőnek bizonyult a társadalom folyamatos fejlődésében. A történelem során a Lujza szász–gotha–altenburgi hercegnő (1800–1831) vita, kutatás és elmélkedés tárgya volt, számos perspektívát és megközelítést generált, amelyek gazdagították e jelenség megértését és értékelését. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Lujza szász–gotha–altenburgi hercegnő (1800–1831) különböző aspektusait, elemezve annak hatását különböző kontextusokban, és átfogó elképzelést kínálunk, amely gondolkodásra és párbeszédre hív.

Lujza
Prinzessin Luise Pauline Charlotte Friederike Auguste von Sachsen-Gotha-Altenburg

Szász–coburg–saalfeldi hercegnéje
Uralkodási ideje
1817 1826
UralkodóházErnestine-ág
Született1800. december 21.[1][2][3]
Gotha[4]
Elhunyt1831. augusztus 30. (30 évesen)[1][3]
Párizs[5]
NyughelyeSt. Moriz templom
ÉdesapjaÁgost szász–gotha–altenburgi herceg
ÉdesanyjaLujza Sarolta mecklenburg–schwerini hercegnő
Házastársa
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz Lujza témájú médiaállományokat.

Lujza szász–gotha–altenburgi hercegnő, szász–coburg–gothai hercegné (Gotha, 1800. december 21.Párizs, 1831. augusztus 30.) Viktória brit királynő anyósa.

Származása

Lujza hercegnő Ágost szász–gotha–altenburgi herceg (1772–1822) és Lujza Sarolta mecklenburg–schwerini hercegnő (1779–1801) egyetlen gyermeke volt.

Élete

Lujza 1817. július 31-én a gothai Friedenstein kastélyban ment feleségül I. Ernő szász–coburg–gothai herceghez.

1824-ben Lujzát St. Wendelbe, a Lichtenbergi Fejedelemség fővárosába küldték. A szeretője, Alexander von Hanstein követte őt. 1826. március 31-én Ernő elvált a feleségétől. 1826. július 19-én Alexander Pölzig és Beiersdorf grófja lett és 1826. október 18-án feleségül vette Lujzát.

1831-ben a házaspár egy párizsi orvoshoz utazott.

Gyermekei

Ernő és Albert az anyjával


Jegyzetek

  1. a b Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. Find a Grave (angol nyelven). Find a Grave . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Darryl Roger Lundy: The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 12.)
  5. Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 31.)

További információk

  • Albert Schumann: Luise. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB).  19. kötet, Duncker & Humblot, Leipzig 1884,  630 f. oldal (németül)
  • Paul von Ebart: Luise Herzogin von Sachsen-Coburg-Saalfeld. Ein Lebensbild nach Briefen derselben. Minden 1903 (Digitalisat)
  • Hans-Joachim Netzer: Albert von Sachsen-Coburg und Gotha. Ein deutscher Prinz in England. Beck, München 1988, ISBN 3-406-33000-2.
  • Josef Dreesen, Gerhard Schnur: Luise. Herzogin von Sachsen-Coburg-Saalfeld, 1800–1831. Ein Porträt. = Luise, Duchess of Saxe-Coburg-Saalfeld. A Portrait. Stadtmuseum St. Wendel, St. Wendel 2006, ISBN 3-928810-61-8.
  • Rosemarie Barthel: Prinzessin Luise von Sachsen-Gotha-Altenburg. Stamm-Mutter des englischen Königshauses. Quelleninventar mit ausgewählten Dokumenten des Thüringischen Staatsarchivs Gotha (= Schriften des Thüringischen Staatsarchivs Gotha. Bd. 2, ISSN 1612-0582 = Friedensteinsche Quellen. Bd. 2). Thüringisches Staatsarchiv, Gotha 2009.
  • Ulrike Grunewald: Luise von Sachsen-Coburg-Saalfeld. (1800–1831). Lebensräume einer unangepassten Herzogin. Böhlau, Köln u. a. 2013, ISBN 978-3-412-21108-0, (Zugleich: Mainz, Universität, Dissertation, 2012).
  • Ulrike Grunewald: Die Schand-Luise. Der Skandal um Queen Victorias verstoßene Schwiegermutter, Darmstadt: wbg Theiss 2018, ISBN 978-3-8062-3889-1.
  • Harald Sandner: Das Haus Sachsen-Coburg und Gotha. Eine Dokumentation zum 175-jährigen Jubiläum des Stammhauses in Wort und Bild. (1826 bis 2001). Druck- und Verlagsanstalt Neue Presse, Coburg 2001, ISBN 3-00-008525-4, S. 55–64.