Lippai Balázs

Az alábbiakban bemutatott cikkünkben a Lippai Balázs témájában elmélyülünk, feltárva annak különböző aspektusait és mai relevanciáját. A Lippai Balázs egy olyan téma, amely az emberek széles spektrumának figyelmét ragadta meg, az akadémikusoktól és a terület szakértőitől egészen a társadalomra gyakorolt ​​hatásának megértése iránt érdeklődő egyénekig. Részletes és kimerítő elemzésen keresztül igyekszünk feltárni a következményeit, és olyan átfogó jövőképet kínálunk, amely lehetővé teszi olvasóink számára, hogy jobban megértsék ezt a jelenséget. A Lippai Balázs keletkezésétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig olyan vitákat és vitákat váltott ki, amelyek a kutatás különböző területei számára rendkívül érdekes témává teszik. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedező és elmélkedő utazáson a Lippai Balázs-ről!

Lippai Balázs
Született16. század
nem ismert
Elhunyt1605. január 6.
Kassa
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásahajdúkapitány
Halál okagyilkosság

Lippai Balázs (? – Kassa, 1605. január 6.) hajdúkapitány, a Bocskai-felkelés egyik főtisztje.

Élete

Cigány családból származott, katonai pályafutását Lippa várában kezdte közlegényként.

1604. október 14-én már mint hajdúkapitány az elsők között csatlakozott Bocskai Istvánhoz. Kitűnt a Barbiano di Belgioioso gróf, kassai főkapitány császári csapatai elleni álmosdi csatában. Lippai és Némethy Balázs irányításával háromezer, nagyrészt lovas-puskás hajdú megfutamította a Johannes Pezzen vezette, mintegy kétezer gyalogost, hatszáz lovast és kilenc ágyút felvonultató császári sereget. A császáriak nagy részét megsemmisítették vagy elfogták. A hajdúcsapatok váratlan támadása nyomán a Partium és a Tiszántúl Bocskai kezére került.[1]

Lippai Balázs főkapitányként 1604. október 28-án bocsátotta ki első ismert kiáltványait a felső-magyarországi vármegyékhez, városokhoz és várakhoz. Mint „az igaz hit mellett, a Magyarország mellett s az Istennek templomi mellett felfegyverkezett magyar keresztyén vitézlő rendeknek, kik mivelünk vannak, főkapitányok” közli, hogy „az igaz hitnek vallásáért kezdettük el … a hadakozást”, hogy „frigyünk az török császárral, tatár császárral …, vagyon”, s „hogyha mindjárást mi hozzánk nem jöttök, bizony fejenként meg kell halnotok …, mert tartozunk az mi édes hazánknak s nemzetségünknek, hogy szabadulása legyen ez sok ínségtől”.[2]

Féktelen, de vitéz ember volt, a szabadságharc kezdeti szakaszának hadműveleteiben vezető szerepet játszott. Valószínűleg túlságosan az előtérbe nyomult, emiatt – Bastával való titkos levelezés ürügyén – a nemesi vezetés megszilárdulásakor Bocskai kivégeztette.

1605. január 6-án Káthay Mihály kassai szállásán a lázongó Lippait Sennyey Miklós és Nagy Albert lekaszabolta.

A szépirodalomban

Jegyzetek

  1. ↑ Bocskai angyalai Vajda Mária: Álmosd - Száz magyar falu könyvesháza
  2. ↑ Hadtörténelmi Közlemények, 15. évf. 1. sz. (1914.) Tárcza, Hadtörténelmi apróságok
  3. ↑ A történelmi regény főszereplője.

Források

További információk