Limay (folyó)

Mai cikkünkben a Limay (folyó) izgalmas világába fogunk beleásni. Akár szakértő a területen, akár csak kíváncsi többet megtudni, ez a cikk mindenkinek szól. Meg fogjuk vizsgálni a Limay (folyó) különböző szempontjait és perspektíváit, a történetétől a mai alkalmazásáig. Felfedezzük lehetséges előnyeit, kihívásait és vitás területeit, hogy az olvasás végén teljesebb és gazdagabb megértése legyen a Limay (folyó)-ről. Ne hagyja ki ezt a lehetőséget, hogy bővítse ismereteit a Limay (folyó)-ről!

Ez a szócikk a folyóról szól. Hasonló címmel lásd még: Limay (egyértelműsítő lap).
Limay
Közigazgatás
Országok Argentína
TartományokNeuquén, Río Negro
Földrajzi adatok
Hossz500 km
Forrásszint765 m
Vízhozam650 m³/s
Vízgyűjtő terület61 723 km²
ForrásNahuel Huapí-tó
d. sz. 41° 03′ 20″, ny. h. 71° 09′ 06″41.055556°S 71.151667°W
TorkolatRío Negro
d. sz. 38° 59′ 39″, ny. h. 68° 00′ 04″38.994092°S 68.001073°W
Elhelyezkedése
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Limay témájú médiaállományokat.

A Limay egy folyó Argentínában. Neve a mapucse nyelvből ered, jelentése „tiszta (folyó)”.[1]

Leírás

A Limay folyó Argentína középső részétől délre, Patagónia északi részén folyik. Az Andok keleti lejtőinél elhelyezkedő, 765 méteres magasságban elterülő Nahuel Huapí-tóból ered, annak legkeletebbi végénél, majd Río Negro és Neuquén tartományok határát alkotva, fő folyásirányát tekintve északkeleti irányba haladva 430 km után éri el Neuquén tartomány fővárosát, Neuquént, ahol a Neuquén folyóval egyesül, a kettő együtt pedig Río Negro néven folyik tovább az Atlanti-óceán felé. Legjelentősebb mellékfolyója a Collón Curá.[2]

Átlagos vízhozama 650 m³/s, vízjárása az egyenetlen évi csapadékeloszlás ellenére viszonylag kiegyenlített, mivel magának a Limaynak, valamint legfőbb mellékfolyóinak a forrásánál is természetes tavak helyezkednek el. A legmagasabb vízhozamot télen tapasztalhatjuk, amikor a környéken a legtöbb csapadék hull, de tavasz végén van egy másodlagos tetőzés is a hegyekben felhalmozódott hó olvadása során keletkező nagy mennyiségű víz lefolyása miatt.[3]

Az 1960-astól az 1990-es évekig mind a Neuquén, mind a Limay folyón több vízerőmű is épült.[3] A legjelentősebb víztározók a Limayon az Alicurá, a Piedra del Águila, a Pichi Picún Leufú és az Ezequiel Ramos Mexía.[2]

Képek

Jegyzetek

  1. ↑ Diccionario Mapuche-Español (spanyol nyelven). InterPatagonia. (Hozzáférés: 2019. március 22.)
  2. ↑ a b Santa Teresa, hidrografía (spanyol nyelven). Patrimonio Natural. . (Hozzáférés: 2019. március 22.)
  3. ↑ a b Los tres grandes del Neuquén, el río Limay, el río Neuquén y el río Colorado (spanyol nyelven). MásNeuquén. (Hozzáférés: 2019. március 20.)