Lieb Ferenc

A mai világban a Lieb Ferenc olyan téma, amely soha nem látott aktualitást kapott. Mind személyes, mind globális szinten a Lieb Ferenc a társadalom egyik fő gondja lett, vitákat, kutatásokat és jelentős változásokat generál a különböző területeken. A tudományos szférától a kulturális szféráig a Lieb Ferenc jelenléte rányomta bélyegét életünkre, gondolkodásunkra és környezetünkkel való interakcióra. Ezért feltétlenül fel kell tárni a Lieb Ferenc következményeit és következményeit, valamint át kell gondolni a lehetséges megoldásokat és stratégiákat az általa jelentett kihívások kezelésére. Ebben a cikkben a Lieb Ferenc-hez kapcsolódó szempontok széles spektrumában fogunk elmélyülni, azzal a céllal, hogy kritikus és gazdagító pillantást adjunk erre a manapság annyira aktuális témára.

Lieb Ferenc
Meghalt1787. november 30. körül
Alkotott18. század
Nemzetiségemagyar
Stílusarokokó
Aki(k)re hatottLieb Antal (a fia)
Farenson Ferenc (a rokona)
Fabricius Jakab Ignác (a veje)
A Wikimédia Commons tartalmaz Lieb Ferenc témájú médiaállományokat.

Lieb Ferenc (? – 1787. november 30. körül)[1] rokokó vándorfestő Északkelet-Magyarországon a 18. század második felében. A stílusa megkapóan eredeti, változatos motívumkincsét grafikai előképekről merítette.

Élete

Egy szobabelső a L’Huillier–Coburg-kastélyban

Iglón dolgozott városi festőként, 1758-ban megházasodott, később gyermekei születtek (Klára, Antal),[2] itt vásárolt házat.

1769 őszén szerződött az edelényi L’Huillier–Esterházy-kastély szobáinak kifestésére. Mitológiai történeteket, csataképeket, hétköznapi idilleket és az évszakokhoz köthető munkákat megörökítő alkotásokat készített 1769 és 1771 között.

Neki tulajdonítható a monoki Andrássy-kastély dísztermének (A négy világrész, A négy elem, portrék) és kápolnájának (Krisztus feltámadása) figurális freskó-szekkó dísze 1770–1771-ből.

1782-től Leleszen élt, ahol 1783-ban Nepomuki Szent János-mellékoltárképet készített a premontrei templomba, 1787-ben ugyanitt a sekrestye kifestését (Szent Norbert miséje, elpusztult) vállalta.

További munkái

  • Egy Nepomuki Szent János-olajkép az Andrássy-kastélyban (lappang).
  • A tőketerebesi pálos templom kifestése (jelenetek Remete Szent Pál legendájából és a pálos rend történetéből) és volt főoltárképe (Mária és Erzsébet) 1777-ből.
  • A miskolci minoriták és a diósgyőri pálosok számára 1772–1778 körül készített művei nem maradtak fenn (kivéve: egy Betlehemi csillag, Sárospatak, Katolikus Gyűjtemény).[3]

Freskók az edelényi kastélyban

  • A vadászó gróf
    A vadászó gróf
  • Világrészek szobája: Amerika
    Világrészek szobája: Amerika
  • Az évszakok szobája: Nyár
    Az évszakok szobája: Nyár
  • Felújítás közben (2010)
    Felújítás közben (2010)
  • Felújítás közben (2010)
    Felújítás közben (2010)

Emlékezete

  • 2012-ben Lieb Ferenc, az edelényi festő címmel 25 perces történelmi kisjátékfilm készült.[4] Az író, producer, rendező, vágó: M. Tóth Géza, az operatőr: Csepeli Eszter, a díszlettervező: Hujber Balázs, a jelmeztervező: Bárdosi Ibolya volt. A főszerepeket Rost Andrea (Forgách Ludmilla), Antal Bálint (Ferus), Chován Gábor (Lieb Ferenc), Bartsch Kata (Ágnes) játszották.[5][6]

Jegyzetek

  1. ↑ Lieb Ferenc alkotásai – Köztérkép
  2. ↑ Jávor Anna: A szobafestő szerződése - Fabricius Jakab Ignác Edelényben (1780), Johann Binnerth és Joseph Lerch Márkusfalván (1788, 1792)
  3. ↑ Lieb Ferenc: Betlehemi csillag - Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény. . (Hozzáférés: 2019. május 18.)
  4. ↑ Lieb Ferenc, az edelényi festő az Internet Movie Database oldalon (angolul)
  5. ↑ M. Tóth Géza: A mozgókép alkalmazása a műemlékek bemutatásában
  6. ↑ A felújított edelényi kastély 3D-s filmje, a bemutató: 2014. március 27., Edelény, L’Huillier–Coburg-kastély

Irodalom

  • Jávor Anna: Lieb Ferenc, az „edelényi festő”, Művészettörténeti Értesítő, XLIX. 2000. 167–186.
  • Mikó Árpád–Wehli Tünde–Galavics Géza–Marosi Ernő: Magyar művészet a kezdetektől 1800-ig, Budapest, 2001. 403.

Források

További információk