Lars Gabriel Andersson

Napjainkban a Lars Gabriel Andersson sok ember érdeklődésének témája lett szerte a világon. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a történelemben betöltött jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatása, akár bármilyen más okból, a Lars Gabriel Andersson különböző korú, nemű és nemzetiségű egyének figyelmét felkeltette. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Lars Gabriel Andersson fontosságát, és megvitatjuk a mai relevanciáját. Az emberek jólétére gyakorolt ​​hatásától a globális gazdaságban betöltött szerepéig a Lars Gabriel Andersson minden vonatkozását megvizsgáljuk, hogy teljes és gazdagító képet adjunk erről a témáról. Készülj fel, hogy elmerülj a Lars Gabriel Andersson lenyűgöző világában, és fedezz fel mindent, ami a jelentése mögött áll!

Lars Gabriel Andersson
Született1868. február 22.[1]
Vagnhärad
Elhunyt1951. február 13. (82 évesen)[2]
Lidingö[3]
Állampolgárságasvéd
Foglalkozása
  • tanár
  • herpetológus
IskoláiUppsalai Egyetem

Lars Gabriel Andersson (Vagnhärad, 1868. február 22. – Lidingö, 1951. február 13.) svéd tanár és herpetológus. Az Uppsalai Egyetemen tanult, ahol 1909-ben doktorált.

Hosszú pályafutása során Stockholmban és környékén több iskolában is tanított. 1894-95-ben és 1897-től 1902-ig a stockholmi Svéd Természettudományi Múzeum (Naturhistoriska riksmuseet) gerincesekkel foglalkozó osztályának asszisztenseként dolgozott.[4] Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Andersson”.

Az általa leírt taxonok

Angol nyelven megjelent művei

  • Catalogue of Linnean type-specimens of snakes in the Royal Museum in Stockholm, 1899
  • Catalogue of Linnean type-specimens of Linnaeus's reptilia in the Royal Museum in Stockholm, 1900
  • Some new species of snakes from Cameroon and South America, belonging to the collections of the Royal museum in Stockholm, 1901
  • Reptiles, batrachians and fishes collected by the Swedish zoological expedition to British East Africa 1911, (Einar Lönnberggel), 1911
  • Batrachians from Queensland, 1913
  • Results of Dr. E. Mjöbergs Swedish Scientific Expeditions to Australia 1910–1913", part 4. Batrachians. (Eric Mjöberg svéd zoológusra és néprajzkutatóra utalva)
  • Reptiles collected in Northern Queensland, 1915 (with Einar Lönnberg)
  • Notes on the reptiles and batrachians in the Zoological museum at Gothenburg, with an account of some new species, 1916.
  • A new salamander from Sakhalin, 1917
  • Reptiles and batrachians from the Central Sahara, 1935[9]

Jegyzetek

  1. ↑ Lars Gabriel Andersson (svéd nyelven). Svenskt biografiskt lexikon
  2. ↑ National Library of Israel Names and Subjects Authority File (héber nyelven)
  3. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  4. ↑ Lars Gabriel Andersson Svenskt Biografiskt Lexikon
  5. ↑ Eulamprus brachyosoma GBIF
  6. ↑ Taxon author: Andersson in Lönnberg and Andersson, 1910 ITIS
  7. ↑ Taxon author: Lonnberg and Andersson, 1913 ITIS
  8. ↑ Didynamipus sjostedti Andersson, 1903. American Museum of Natural History . (Hozzáférés: 2017. március 3.)
  9. ↑ Most widely held works by Lars Gabriel Andersson WorldCat Identities

Irodalom

  • Kraig Adler: Contributions to the History of Herpetology, Society for the study of amphibians and reptiles. 1989, 68. oldal
  • Andersson, Lars Gabriel. In: Karin Nordquist (Hrsg.): Vem är det. Svensk biografisk handbok 1943. 16. Jg. P. A. Norstedt & Söners Förlag, 1942, ISSN 0347-3341, S. 32 (runeberg.org) (svédül)
  • Lars Gabriel Andersson. In: Svenskt biografiskt lexikon (SBL). 1. kötet, 1918, 745. oldal (sok.riksarkivet.se).