Lala Musztafa pasa
Ez a cikk a Lala Musztafa pasa témával foglalkozik, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki különböző területeken. A téma alapos megértése érdekében különböző nézőpontok és megközelítések kerülnek feltárásra, amelyek megvilágítják annak fontosságát és mai hatását. Egy részletes és kimerítő elemzéssel a cél az, hogy az olvasó számára átfogó és teljes képet adjon a Lala Musztafa pasa-ről, releváns és naprakész információkat nyújtva, amelyek hozzájárulnak a kérdés ismereteinek és megértéséhez. A kezdetektől a mai társadalomra gyakorolt hatásig a cél egy olyan globális jövőkép felkínálása, amely lehetővé teszi számunkra, hogy mélyebben ássunk bele a Lala Musztafa pasa legrelevánsabb aspektusaiba, világos és részletes áttekintést nyújtva, amely kiindulási pontként szolgál a jövőbeli kutatásokhoz és elmélkedésekhez.
| Lala Musztafa pasa | |
 | |
| Született | c. 1500 Višegrad |
| Meghalt | 1580. augusztus 7. Isztambul |
| Sírhely | Eyüp szultán mecset |
| Állampolgársága | oszmán |
| Fegyvernem | Szárazföldi hadsereg |
| Rendfokozata | Egyiptom kormányzója Damaszkusz beje Nagyvezír |
| Csatái | Velencei–török háború (1570–73) |
| Házastársa | Hüma Sultan |
| Rokonai | Szokoli Mehmed |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lala Musztafa pasa témájú médiaállományokat. | |
Lala Musztafa pasa (Višegrad, c. 1500 – Isztambul, 1580. augusztus 7.) az Oszmán Birodalom bosnyák származású hadvezére volt. A lala előnév a szultán tanítóját jelenti, amelyet azért kapott, mert I. Szulejmán fiai, köztük az apja ellen lázadó Bajazid herceg nevelője volt.
Musztafa a mai Bosznia területén született, bátyja, Deli Huszrev pasa egyengette útját a török hadseregben. Korán kinevezték Egyiptom kormányzójának, majd Damaszkusz bejének. Bajazid herceg céljaival egyetértett, de lázadását apja ellen sem pénzzel, sem fegyverrel nem támogatta. Rossz viszonyban állt unokatestvérével, Szokoli Mehmed pasával.[1]
Ő irányította a Velencei Köztársaság birtokát, Ciprust megszálló török haderőt 1570–71-ben, majd 1578-ban Grúzia és Perzsia ellen vezetett hadjáratot. Cipruson megszegte adott szavát, és brutális kegyetlenséggel megölette Famagusta védőjét, Marcantonio Bragadint.[2] 1580. április 28-ától haláláig nagyvezír volt, sírhelye, amelyet Szinán tervezett, az isztambuli Eyüp szultán mecsetben van.
Jegyzetek
Források
- ↑ Lord Kinross: Lord Kinross. Ottoman Centuries. Harper Perennial (2002). ISBN 978-0-688-08093-8.
| Elődje: Semsi Ahmed pasa |
 |
Utódja: Kodzsa Szinán pasa |
