A mai világban a LGV des Titans olyan téma, amely a társadalom különböző területein nagy jelentőséggel bír. A politikától és a gazdaságtól kezdve a kultúráig és a technológiáig a LGV des Titans emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Az emberek mindennapi életére gyakorolt hatásával és a globális döntéshozatalra gyakorolt hatásával a LGV des Titans a kutatók, a véleményformálók és az átlagpolgárok állandó érdeklődési területévé vált. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a LGV des Titans különböző oldalait, és elemezzük a modern élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását.
LGV des Titans
| ||
---|---|---|
![]() | ||
Vonal: | LGV des Titans | |
Nyomtávolság: | 1 435 mm | |
Feszültség: | 25 kV 50 Hz ~ | |
Az LGV des Titans vagy LGV Mâcon-Genève vagy LGV Léman Mont-Blanc[1] egy félbehagyott nagysebességű vasútvonal-projekt, amely Mâcon és Genf között közlekedett volna. A Titans név az ugyanezen az útvonalon, Mâcon és a genfi agglomeráció között haladó A40-es autópálya nevére utal.
1988-ban a svájci Bonnard & Gardel SA mérnöki iroda a La transversale Bourg-en-Bresse - Genève par Nantua, élément dʼun réseau ferroviaire européen à grande vitesse? című tanulmányában egy új, a Nantua-klaszteren átvezető vonalat javasolt.[1] Az érintett svájci és francia helyi hatóságok kérésére 1991 decemberében[1] francia-svájci munkacsoportot hoztak létre. Genfből Párizsba 2 óra 15 perces, Lyonba pedig 1 órás menetidővel számoltak.[1]
A nagysebességű vasúti összeköttetések 1991-es főtervében szerepelt ennek az összeköttetésnek a megépítése a Párizs és Genf közötti kapcsolatok felgyorsítása érdekében.[2] Az üzemeltetés magas, mintegy tizenkétmilliárd frankos költségei miatt azonban a projektet 1997-ben elvetették,[3] és helyette újra megnyitották a korszerűsített Haut-Bugey vonalat,[4] mivel útvonala 47 kilométerrel rövidebb volt, mint a meglévő, Ambérieu-en-Bugey-Culoz-vasútvonal.[5][6]