Lőkösháza

A mai világban a Lőkösháza a társadalom széles körét érdeklő releváns témává vált. Akár a gazdaságra, a politikára, a kultúrára vagy az emberek mindennapi életére gyakorolt ​​hatása miatt, a Lőkösháza olyan probléma, amely nem marad észrevétlen. Ahogy a világ fejlődik és fejlődik, a Lőkösháza egyre relevánsabbá válik, és meg kell érteni az élet különböző területeire gyakorolt ​​hatásait. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Lőkösháza-et és számos aspektusát, elemezve jelentőségét és befolyását a mai világban.

Lőkösháza
Vásárhelyi-Bréda-kastély
Vásárhelyi-Bréda-kastély
Lőkösháza címere
Lőkösháza címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBékés
JárásGyulai
Jogállásközség
PolgármesterSzűcsné Gergely Györgyi Edit (Nemzeti Fórum Egyesület)[1]
Irányítószám5743
Körzethívószám66
Népesség
Teljes népesség1430 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség33,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület52,02 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 26′, k. h. 21° 14′46.433333°N 21.233333°EKoordináták: é. sz. 46° 26′, k. h. 21° 14′46.433333°N 21.233333°E
Lőkösháza (Békés vármegye)
Lőkösháza
Lőkösháza
Pozíció Békés vármegye térképén
Lőkösháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lőkösháza témájú médiaállományokat.

Lőkösháza (románul: Locoșhaza vagy Leucușhaz) község Békés vármegyében, a román határ mellett, a megye délkeleti részén a Gyulai járásban.

Fekvése

A vármegye délkeleti szélén fekszik, Elek városától 14 kilométerre délre; további szomszédai az ország határain belül: északnyugat felől Nagykamarás, nyugat felől pedig Kevermes; ez utóbbi a legközelebbi szomszédja is egyben. Keleti és déli irányból egyaránt romániai, Arad megyéhez tartozó települések, településrészek (Székudvar, Mácsa és Kürtös településekhez tartozó külterületek) határolják.

Megközelítése

Közúton a település csak mellékutakon közelíthető meg, mivel a térséget feltáró főutak nagyrészt messze elkerülik. Gyula és Elek, illetve Battonya felől Lőkösháza a 4444-es úton érhető el, Dombiratossal és Kunágotával pedig egy másik alsóbbrendű útvonal, a 4438-as út köti össze.

A vasúti közlekedés szempontjából ellenben Lőkösháza kifejezetten súlyponti településnek számít: a MÁV 120-as számú (Budapest–Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonala (amely továbbvezet az Arad–Bukarest–Szófia–Isztambul útvonalon) itt lépi át a magyar-román államhatárt, ennélfogva Lőkösháza vasútállomás a vonal utolsó magyarországi állomása és vasúti határátkelőhelye. Az állomás közúti elérését a 4444-es útból kiágazó 44 344-es számú mellékút biztosítja.

Korábban legközelebbi szomszédjával, Kevermessel is összekötötte egy keskeny nyomközű vasút, amit azonban már rég megszüntettek.

Története

A középkorban már falu állt a környéken (pontos helye nem ismert), melyet 1418-ban említenek először. Ekkor a gyulai uradalomhoz tartozott. Neve a Lőrinc névből származik.

1949-ig Elek külterülete volt, ekkor vált önálló községgé.

Közélete

Polgármesterei

Polgármester
1990–1994 Germán Géza független[3]
1994–1998 független[4]
1998–2002 független[5]
2002–2006 független[6]
2006–2008 független[7] hivatalában elhunyt
2008–2009 Dr. Tarr Lajos független[8] Időközi választás: 2008. április 6.

a képviselő-testület feloszlatta magát

2010–2010 Fidesz-KDNP[9] Időközi választás: 2009. november 8.
2010–2014 Szűcsné Gergely Györgyi Edit független[10]
2014–2019 független[11]
2019–2024 független[12]
2024– Nemzeti Fórum Egyesület[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1835
1834
1663
1573
1497
1500
1430
2013201420192021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 2%-a cigány, 1%-a román nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,7%-a magyarnak, 5,6% cigánynak, 0,5% németnek, 4,8% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,9%, református 2,8%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 30,4% (21,8% nem nyilatkozott).[14]

A 2022-es népszámlálás során a lakosok 85,9%-a magyarnak, 5,6% románnak, 4,4% cigánynak, 0,2% németnek, mondta magát (11% nem nyilatkozott ; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 23,7%, református 1,5%, görögkatolikus 0,7%, evangélikus 0,7%, ortodox 0,6, más felekezetek 1,4% felekezethez nem tartozó 29,5% (40,7% nem nyilatkozott).[15]

Nevezetességei

A Vásárhelyi János Arad vármegyei alispán által egy kisebb homokdombra 1810-ben építtetett, s azóta részben átalakított empire stílusú Vásárhelyi-Bréda-kastély, a vicenzai Villa Capra Rotonda utánérzése. Az 1948-as lakosságcsere alatt a komornyik, nevezett Leszkó és a felesége a kastélyban található valamennyi értéktárgyat ellopva, valósággal kifosztották a kastélyt. A fellelhető vasúti szállítójegyzékek alapján, csak az "egyéb vagyontárgyak" 6 azaz hat vagonnyi mennyiséget foglaltak magukban. Később a hátramaradt Leszkó rokonok a még mozdítható "értékeket" (mestergerendák az istállók födémzetéből és más hasonló értéktárgyak) is kivitték magukkal Csehszlovákiába.

Az azóta eltelt időben a kastélynak a Bánkúti Állami Gazdaság majd a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát volt a tulajdonosa és irodaházként működött. Miután eladták a kevermesi termelőszövetkezetnek és ezt követően több tulajdonosa is volt, állapota teljesen leromlott. A környező kastélyparkot kivágták. Néhány fa még maradt. A hajdani 20-25 évvel ezelőtti környezetnek szinte nyoma sem maradt.

A kastélyt 2011-12-ben helyreállították, 2013 nyarán nyitotta meg kapuit a látogatók előtt.

A templom építési munkálatai 2008 augusztusában kezdődtek és 2009 májusában fejeződtek be. Az épületet 2009. augusztus 22-én a Fátimai Szent Szűz tiszteletére szentelték fel.[17]

Testvértelepülése

Jegyzetek

  1. ↑ a b Lőkösháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 27.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Lőkösháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Lőkösháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  5. ↑ Lőkösháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  6. ↑ Lőkösháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  7. ↑ Lőkösháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  8. ↑ Lőkösháza települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. április 27. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
  9. ↑ Lőkösháza települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009. november 8. (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  10. ↑ Lőkösháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  11. ↑ Lőkösháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  12. ↑ Lőkösháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 28.)
  13. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. nepszamlalas.hu. (Hozzáférés: 2015. január 4.)
  14. ↑ Lőkösháza Helységnévtár
  15. ↑ Népszámlálási adatbázis – Központi Statisztikai Hivatal. nepszamlalas2022.ksh.hu. (Hozzáférés: 2023. december 15.)
  16. ↑ G.E: Templom épül Lökösházán. Délkeleti Hírnök, III. évf. 12. sz. (2007. október 18.) 18. o.
  17. ↑ Fátimai Szent Szűz-templom. miserend.hu. (Hozzáférés: 2015. január 4.)

További információk