A mai világban a Kvareli számos területen érdekes és vita tárgyává vált. Legyen szó politikai, társadalmi, tudományos vagy kulturális szféráról, a Kvareli felkeltette a társadalom figyelmét, és szenvedélyes vitákat váltott ki fontosságáról és következményeiről. Ahogy haladunk előre a 21. században, a Kvareli releváns témává vált, amely mélyreható elemzést és mérlegelést igényel hosszú távú következményeiről és következményeiről. Ebben a cikkben a Kvareli-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, és megvizsgáljuk a mai társadalomra gyakorolt hatását.
Kvareli | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Irányítószám | 4800 | ||
Körzethívószám | 352 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 9543 fő (2023)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 508 m | ||
Időzóna | UTC+04:00 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Kvareli weboldala | |||
![]() | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kvareli témájú médiaállományokat. | |||
Kvareli város Grúziában, Kvareli térség közigazgatási központja. Az Alazani-völgyben terül el. A városban található az Ilia Csavcsavadze Múzem és a Kote Mardzsanisvili Múzeum.
Kvareli az Alazani-völgyben található, a Burszi és a Durudzsi folyók (az Alazani bal oldali mellékfolyói) folyók mentén, 450 méterrel a tengerszint felett, 134 km-re Tbiliszitől, 26 km-re Mukuzni vasútállomástól. Kvareli mérsékelten nedves szubtrópusi éghajlatú. Mérsékelten hideg telek és forró nyarak jellemzik. Az évi középhőmérséklet 12,5 °C, január –1 °C, július –23,6 °C; A mért legalacsonyabb hőmérséklet –23 °C, a legmagasabb 38 °C volt.
1755-ben a kvareli csata Kvareli közelében zajlott, ahol a Kartli-Kaheti Királyság megvédte a kvareli erődöt attól, hogy a kaukázusi Avar Kánság, Nurszal bég vezetésével elfoglalja.
1930 óta a Kvareli járás közigazgatási központja lett. Korábban csak egy falu volt a Telavi körzetben.
1964-ben kapott városi rangot. A Kvareli Városi Tanács alá Kvareli városa és Szanavardo falu tartozott. Később Szanavardo bekerült a Kucsatni körzetbe. Kvareliben a szovjet időszakban szőlészeti gazdaságok, italgyárak (bor-, tej-, limonádé- és gyümölcslé) élelmiszeripari üzemek működtek.
A 2014-es népszámlálás szerint a város lakossága 7739 fő.
Népszámlálási év | Lakosság | Férfi | Nő |
---|---|---|---|
1989 [2] | 11 271 | -- | -- |
2002 [2] | ![]() |
-- | -- |
2014 | ![]() |
3730 | 4009 |
Kvareliben van egy 16–18. századi vár. A négyzet alakú építmény sarkain hengeres bástyák állnak. Az északi és a nyugati torony félkör alakú, míg a keleti téglalap alakú. Az alsó szinten egy kapu van. Az erőd falain belül három bástya található. A várfal néhol kétszintes, néhol háromszintes, faragott kőből épült, itt-ott téglából is. A díszítés ritka, a bejáratok felett csak a téglából készült gyémánt- és keresztminták láthatók. A várat egy második fal és egy csatorna vette körül. Napjainkban ennek a nyomai már nem láthatók.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) ყვარელი című grúz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.