Kuba zászlaja

Napjainkban a Kuba zászlaja olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír a társadalomban. Idővel a szakértők és a hétköznapi polgárok közötti vita és vita tárgyává vált. Hatása különböző területeken érezhető, a politikától a populáris kultúráig. A Kuba zászlaja sok ember érdeklődését felkeltette életünkre gyakorolt ​​hatása és jelentős változásokat generáló képessége miatt. Ebben a cikkben a Kuba zászlaja-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, megvizsgáljuk következményeit, időbeli alakulását és mai jelentőségét.

Kuba zászlaja
Használatnemzeti zászló és lobogó
Arányok1:2
Elfogadva1850, hivatalosan 1902. május 20.
TervezőTeurbe Tolón, 1849
Adoptálás1849. május 20.
A Wikimédia Commons tartalmaz Kuba zászlaja témájú médiaállományokat.

Kuba zászlaját egy kubai költő, Teurbe Tolón tervezte 1849-ben a csillagos-sávos amerikai lobogó mintájára. A csillagot – amelynek La estrella solitaria (A magányos csillag) a neve, azért választották, hogy fényével mutassa a szabadsághoz vezető utat – Texas zászlajáról kölcsönözték. Idővel nemcsak a csillagot, hanem magát a kubai zászlót is La Estrella Solitariaként emlegették.

Először 1850. május 19-én vonták fel Cárdenasban, Kuba északi partvidékén, ahol Narciso López tábornok hatszáz emberével partra szállt, és sikertelen kísérletet tett arra, hogy felszabadítsa a szigetet a gyarmatosítók uralma alól.

A fehér szín a forradalmárok tiszta szándékait és az igazságot szimbolizálja, a vörös pedig a vért, amelyet a függetlenségért folytatott küzdelem során kiontottak.

A zászlót az 1959 utáni kommunista diktatúra sem változtatta meg.

Források