A mai világban a Kozmográfia olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Kozmográfia korábban soha nem látott jelentőségűvé vált, és hatással van a társadalom és a mindennapi élet különböző területeire. A politikára és a gazdaságra gyakorolt hatásától a kultúrára és az oktatásra gyakorolt hatásáig a Kozmográfia központi kérdéssé vált a nyilvánosság napirendjén. Ebben a cikkben a Kozmográfia körüli különböző nézőpontokat és vitákat fogjuk feltárni, elemezve annak jelentőségét és következményeit a mai világban.
A kozmográfia (a görög kósmos (="univerzum"), gráfein (="írás") szavakból) a Föld és az univerzum leírásának tudománya. A középkori kozmográfia a földrajztudományt, a geológiát és a csillagászatot is magában foglalta, és feltárta az embernek a világhoz való viszonyát. A kifejezés Klaudiosz Ptolemaiosz munkájában jelent meg. A 17. századig e kifejezést előfutárként használták e tudományágak szinonimájaként.
A 13. századi perzsa tudós, Zakarija al-Kazvini (1203–1283) A teremtés csodái című műve tekinthető a kozmográfia egyik fő korai munkájának.
Johannes Honterus (1498-1549), az erdélyi szász humanista latin nyelvű kozmográfiája Európa-szerte keresett földrajzi tankönyv volt, a 16. században számtalanszor kiadták.
1659-ben Thomas Porter egy kisebb, de kiterjedt leírást tett közzé a világról, amely magába foglalta a teremtés előtti világesemények kronológiáját is. Mindez része volt az európai reneszánsz tendenciájának, hogy feltárja (és talán megértse) az ismert világot.