Ebben a cikkben a Koponyaméréstan témáját tág és részletes perspektívából tárgyaljuk, azzal a céllal, hogy az olvasónak teljes és naprakész látásmódot nyújtsunk az érdeklődésre számot tartó témáról. A Koponyaméréstan-hez kapcsolódó különféle szempontokat elemzik, beleértve az eredetét, fejlődését, jelenlegi hatását és lehetséges jövőbeli perspektíváit. Hasonlóképpen a terület szakértőinek különböző nézőpontjai és véleményei kerülnek bemutatásra annak érdekében, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk a Koponyaméréstan-ről. Emellett esettanulmányok és konkrét példák is bemutatásra kerülnek, amelyek a Koponyaméréstan relevanciáját és fontosságát szemléltetik különböző kontextusokban. Ezzel a cikkel arra törekszünk, hogy az olvasó teljes körűen megértse a Koponyaméréstan-et, hogy elmélyítse tudását, és átfogó és részletes képet kapjon erről az érdekes témáról.
A koponyaméréstan (craniometria vagy cephalometria) az anatómia segédtudománya, mindazokat a módszereket tárgyalja, amelyek a koponya és az arc belső és külső megmérésére szolgálnak. Nem összetévesztendő a rossz emlékű frenológiával, ami a fej alakja és a személyiségkarakter közötti összefüggést tanulmányozta, és a fiziognómiával, ami az arcvonásokból próbált a személyiségre következtetni.
A 'cephalometria' mozaik szó, szó szerinti fordításban fejmérést jelent. Többek között alap diagnosztikus módszerként használja a fogszabályozás. Ebben az esetben oldalsó vagy frontális irányból egy ún. teleröntgent készítenek a fejről. A beállítás mindig standard, így a mérések reprodukálhatóak, egymással időben összevethetőek. A cephalometriai analízis alkalmas dento-faciális (fog és arc) struktúrák morfológiai leírására, morfológiai eltérések kvantitatív leírására, diagnózis és kezelési terv készítésére, valamint a fogszabályzó kezelés eredményeinek ellenőrzésére.
A méréshez szükség van a koponyán fix referencia struktúrákra. Az egyes képleteket ezekhez a referencia struktúrákhoz viszonyítjuk, végezhetőek szög és lineáris mérések.