A Komlovszki Tibor kérdése ma nagyon aktuális, hiszen világszerte jelentős hatással van az emberek életére. A Komlovszki Tibor régóta viták, kutatások és elemzések tárgya a terület szakértői által. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Komlovszki Tibor különböző szempontjait és annak fontosságát a különböző kontextusokban. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Komlovszki Tibor hogyan fejlődött az idők során, és milyen következményekkel jár a társadalom számára. Kétségtelen, hogy a Komlovszki Tibor olyan téma, amely megérdemli figyelmünket és elmélkedésünket a mai világban.
| Komlovszki Tibor | |
| Született | 1929. június 14.[1][2] Szentes |
| Elhunyt | 1996. június 27. (67 évesen) |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1952) |
| Kitüntetései | Toldy Ferenc-díj (1989) |
Komlovszki Tibor (Szentes, 1929. június 14. – Budapest, 1996. június 27.) irodalomtörténész, szerkesztő.
A budapesti Szent István Gimnáziumban kezdte középiskolai tanulmányait, majd 1944-től a hatodik osztálytól Hódmezővásárhelyen, a Bethlen Gábor Gimnáziumban folytatta, ahol ebben az időben Németh László tanította az irodalmat. Ott érettségizett 1947-ben. 1952-ben magyar-történelem szakos középiskolai tanári diplomát szerzett a Budapesti Egyetemen. Kandidátusi fokozatát 1991-ben szerezte, az irodalomtudomány doktora címmel 1993-ban ismerték el.
1953-1969 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem régi magyar irodalomtörténeti tanszékén tanított, 1969-től haláláig a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, majd főmunkatársa, 1994-től már nyugdíjasként. A Miskolci Bölcsész Egyesület oktatója volt.
Hódmezővásárhelyen nyugszik szülei mellett.
1954-től részt vett az Irodalomtörténeti Közlemények szerkesztésében, 1971-től, 25 éven át felelős szerkesztőként. Kutatási területe a magyar irodalom reneszánsz vonulata, elsősorban Balassi Bálint és Rimay János költészetével foglalkozott. Szerkesztette a Reneszánsz füzetek című sorozatot. Forráskiadói tevékenysége is értékes, számos betűhív szövegkiadása jelent meg (Heltai Gáspár, Janus Pannonius, Apor Péter), köztük több bibliofil (miniatűr) kiadványban.