Komjáthy János
Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Komjáthy János témát, amely téma több millió ember figyelmét felkeltette szerte a világon. Történelmi jelentőségétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig a Komjáthy János különböző területeken viták és viták tárgya. Ezeken az oldalakon elemezzük eredetét, fejlődését és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. A populáris kultúrában megnyilvánuló megnyilvánulásaitól a politikai és társadalmi kérdésekben való részvételéig a Komjáthy János kitörölhetetlen nyomot hagyott, amelyet érdemes részletesen megvizsgálni. Ezenkívül foglalkozni fogunk a Komjáthy János-ről alkotott különböző nézőpontokkal és véleményekkel, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a jelenségről.
| Komjáthy János | |
 | |
| Született | 1865. március 15. Pázmánd[1] |
| Elhunyt | 1949. szeptember 11. (84 évesen) Kistarcsa |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Závodszky Teréz |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Komjáthy János témájú médiaállományokat. | |
Komjáthy János (Pázmánd, 1865. március 15. – Kistarcsa, 1949. szeptember 11.[2]) színész, színigazgató.
Életútja
1884 áprilisában kezdte színészi pályafutását Mándoky Béla társulatában. 1886-ban Bács Károlynál, 1889 és 1891 között Krecsányi Ignácnál játszott, ahol hősszerelmeseket alakított és drámai színészként működött. Sikeres igazgató volt Győrött, Debrecenben, Kassán és Brassóban is. Krecsányi után 1913. október 23-án ő lett a buda–temesvári színház[3] társulatának igazgatója 1915 júniusi lemondásáig. 1917. április 1-jén megbízást kapott, hogy az Első Magyar Frontszínház élére álljon. 1919. szeptember 24. és 1921 júliusa között a Várszínház igazgatója volt. 1926-ban letelepedett Kistarcsán.[2] 1933–34-ben tagja volt az Új Színpadnak. Az Országos Színészegyesület tanácsosaként is dolgozott. Szigorú színigazgató hírében állt.
1893 virágvasárnapján házasságot kötött Závodszky Teréz színésznővel.
Fontosabb szerepei
- Hamlet (Shakespeare)
- Othello (Shakespeare)
- Ocskay brigadéros (Herczeg Ferenc)
Jegyzetek
- ↑ Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
- ↑ a b X. KEREPESTARCSAI ÉLETRAJZOK. www.sulinet.hu. (Hozzáférés: 2018. január 31.)
- ↑ Korábban Krecsányi – bizonyára, hogy pótolhassa a téli évad veszteségeit – nyaranta Budán, az Alagút mellett, a Horváth-kertben álló színkörben rendezett előadásokat a temesvári – korabeli kifejezéssel „buda-temesvári” – társulattal. Trianon és a színház 1. „Magyar szó, magyar dal hangzik Thalia templomában”.
Források
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. , Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, .
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
- Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- A magyar színművészet. Szerk. B. Virágh Géza. Bp., Országos Irodalmi Részvénytársaság, 1900.