Ebben a cikkben mélyebben elmélyülünk a Kljucsevszkaja Szopka témájában, és feltárjuk annak különböző oldalait. A Kljucsevszkaja Szopka olyan téma, amely az utóbbi időben sok ember figyelmét felkeltette, és ez egy olyan téma, amely ellentmondó véleményeket generál. Ebben a cikkben a Kljucsevszkaja Szopka különböző szempontjait fogjuk megvizsgálni, a társadalomra gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig. Meg fogjuk vizsgálni a relevanciáját is különböző – történelmi és mai – kontextusokban. Ezzel a részletes elemzéssel azt reméljük, hogy teljesebb képet adunk a Kljucsevszkaja Szopka-ről, és mélyebb gondolkodást generálunk a témáról.
![]() |
Ez a hegy a világörökség része |
Kljucsevszkaja Szopka | |
A Kljucsevszkaja Szopka a képen balra | |
Magasság | 4754 m |
Hely | ![]() |
Hegység | Kljucsevszkaja vulkáni csoport |
Relatív magasság | 1750 m |
Dominancia | 2748 km |
Típus | rétegvulkán |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Térkép | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kljucsevszkaja Szopka témájú médiaállományokat. |
A Kljucsevszkaja Szopka (oroszul Ключевская сопка) vagy Kljucsevszkoj (Ключевской) egy aktív rétegvulkán a Kamcsatka-félszigeten, Oroszországban, a Kamcsatkai határterület Uszty-kamcsatszki járásában. 4750 méteres magasságával ez a tűzhányó Kamcsatka legmagasabb hegye, valamint Eurázsia és az északi félgömb legmagasabb aktív tűzhányója.[1] Meredek, szimmetrikus kúpja a Bering-tengertől kb. 100 km-re található. 2001 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján a többi kamcsatkai tűzhányóval együtt.[2]
Első feljegyzett kitörésére 1697-ben került sor,[3] azóta pedig szinte folyamatosan aktív, akárcsak a többi környező vulkán, több mint 600 kitörését jegyezték már fel.[4] A hegyet elsőként Daniel Gauss mászta meg két társával 1788-ban, a Billings-expedíció keretében.[5] További mászási kísérleteket egészen 1931-ig nem jegyzetek fel, amikor számos hegymászó életét vesztette, miután leereszkedés közben a levegőbe törő láva elsodorta őket. Hasonló veszély máig fennáll, így kevesen próbálkoznak a csúcs meghódításával. A 21. században is számos kitörést jegyeztek fel: 2007-ben és 2010-ben több alkalommal is kiemelkedő aktivitást mutatott,[6] 2013-ban pedig szinte egész évben aktív volt (januárban a félsziget összes tűzhányója kitört a Kameny kivételével). 2015-ben szintén elkezdődött egy kitörési ciklus, amely egészen 2017-ig folytatódott.
A környékbeli őslakosok közül sokan szent hegyként tisztelik a tűzhányót, úgy tartják, ez volt az a hely, ahol az egész világ létrejött. Habár a környékbeli többi tűzhányónak szintén hasonló spirituális jelentőséget tulajdonítanak, a Kljucsevszkaja Szopka kiemelkedik ezek közül.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Klyuchevskaya Sopka című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.