Kitty Kielland

Ma egy mindannyiunkat érintő témában szeretnénk elmélyülni: Kitty Kielland. Akár a Kitty Kielland fontosságáról beszélünk mindennapi életünkben, akár a Kitty Kielland kihívásairól a modern világban, ez egy olyan téma, amely megérdemli a figyelmet. A kezdetektől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásig a Kitty Kielland végtelen lehetőségeket kínál számunkra az elmélkedésre és a tanulásra. Ezért kulcsfontosságú, hogy alaposan megvizsgáljuk ezt a témát, elemezve annak különböző oldalait, és olyan következtetéseket vonjunk le, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy jobban megértsük jelentőségét a mindennapi életünkben.

Kitty Kielland
Önarcképe (1887)
Önarcképe (1887)
Született1843. október 8.
Stavanger
Meghalt1914. október 1. (70 évesen)
Kristiania
SírhelyVår Frelsers-temető
Nemzetiségenorvég
IskoláiJulian Akadémia
Colarossi Akadémia, Párizs
Mestere(i)Hans Gude
Léon Germain Pelouse
Eilif Peterssen
Hermann Baisch
A Wikimédia Commons tartalmaz Kitty Kielland témájú médiaállományokat.

Kitty Lange Kielland (Stavanger, 1843. október 8. – Kristiania, 1914. október 1.) norvég tájképfestő.

Élete

A város egyik legrégibb kereskedő családjában született. Öccse, Alexander később író lett. Ifjú korukban kölcsönösen hatottak egymás művészi fejlődésére. Kittyt húszéves korában térdsérülés kényszerítette tolókocsiba, a rajzolás és festés jelentett számára örömöt, és festő akart lenni. Hans Gude 1872-ben látogatást tett a Kielland családnál, látta Kitty festményeit. A szülők nem örültek lányuk elhatározásának, de öccse támogatta.

1873-ban harmincévesen utazott Karlsruhéba, és Gude magántanítványa lett, mert a nők még nem részesülhettek nyilvános oktatásban. Gude realizmusa mélyen befolyásolta stílusát. 1875 és 1878 között Münchenben élt, és a norvég művésztelep tagja lett. A német tájképfestő Hermann Baisch és Eilif Peterssen tanították.

A hetvenes években nyaranta ellátogatott a szülővárosához közeli Jærenbe. Szerette ezt az egyhangú, ingoványos tájat, a dagadólápok, a lomha vízfolyások kedvenc témái tájképeinek. Kitty szépséget látott a komor vidékben, melyet a norvég festők addig elkerültek.

1879-ben Párizsba utazott. Ogna látképe, Jæren című festményét[1] kiállították a párizsi Salonon. Ez volt első nyilvános szereplése. A képen érződik még Gude realizmusa.

1879-ben a Julian Akadémia növendéke volt. Néhány évig Léon Germain Pelouse tanította Cernay-la-Ville-ben és Bretagne-ban, 1883-ban, 1886-ban és 1887-ben a Colarossi Akadémiára járt festeni.

1889-ben végleg visszatért hazájába, Kristianiában élt. Bjørnstjerne Bjørnsonnal baráti kapcsolatban állt. Alapító tagja volt a Nők jogaiért küzdő norvég társulásnak és nyilvános vitákban állt ki a nők jogaiért.

Jegyzetek

  1. ↑ Ogna látképe, Jæren. digitalmuseum.no. (Hozzáférés: 2015. március 7.)

Galéria

Források

További információk