Mocsár
A Mocsár világában végtelen olyan szempont és oldal van, amelyek megérdemlik a mélyreható feltárást és elemzést. A Mocsár eredetétől a mai fejlődésig kitörölhetetlen nyomot hagyott az emberiség történetében. Ez a cikk azokkal a különböző szempontokkal foglalkozik, amelyek a Mocsár-et egyetemes érdeklődésre számot tartó témává teszik, és foglalkozik társadalmi, kulturális, gazdasági és politikai hatásaival. A következő vonalak mentén elmerülünk egy olyan utazásban, amely elvezet bennünket ahhoz, hogy felfedezzük a Mocsár fontosságát és relevanciáját a kortárs társadalomban.
A mocsár növényekkel sűrűn benőtt állóvíz, amelyet néhol egybefüggő, mozdulatlan víztükör borít.[1]
Sík vidéken, a felszín teknőszerű mélyedéseiben keletkezik, amelyekben a csapadékvíz meggyűlik, és sem lefolyni, sem a vízzáró talajba beszivárogni nem tud. Az alföldek és a széles folyóvölgyek, különösen a kis esésű torkolati szakaszok jellegzetes állóvize.
Tó és mocsár
Néhol éles határt vonni a tó és a mocsár közt alig lehet, a tavak szélein gyakoriak a mocsarak, amelyeknek a kiterjedése a tó vízállásával változik. Hasonlóképpen a szabályozatlan folyók vize is mocsarakat hozhat létre. Leginkább a folyók deltavidékét lepi el a víz, mely sós, ha a tenger dagálya visszaduzzasztja, és édes, ha csak a folyó árvizéből táplálkozik. Az Alföldön a folyók szabályozása előtt igen nagy területeket borítottak el a mocsarak, melyeket mezőgazdasági célokból, az ökológiai szempontok mellőzésével jórészt lecsapoltak.
A sekély mocsarat gyakran teljesen belepi a növényzet.
Láp és mocsár
Ugyancsak folyamatos a mocsár és a láp átmenete, amit jelez, hogy a népnyelvben mindkettőt berek, turjány, hany és örjeg néven is említik. A „mocsár” szó a köznyelvben általában jelent mindenféle kiterjedt, állandó nyílt víztükör nélküli vizenyős területet (így a lápokat is).
Tudományos jelentése ennél szűkebb: a geobotanikában a láp olyan vizes élőhely, ahol tőzeg képződik és rakódik le. A mocsárban nem képződik tőzeg — vagy ha igen, az rendszeresen el is bomlik. Ez a jelentés az angol „marsh”, illetve a német „Sumpf” fogalmának felel meg. A köznyelv gyakran mocsárnak nevez mindenféle olyan vizenyős területet, (így a lápokat is), amelyben nincs kiterjedt, összefüggő, állandó nyílt víztükör. Ez az értelmezés nagyjából megfelel az angol „swamp” jelentésének.[2]
Jegyzetek
- ↑ Magyar Nagylexikon 13. kötet 201. old.
- ↑ Lájer Konrád: Bevezetés a magyarországi lápok vegetáció-ökológiájába. Tilia 6: 84–238.
Források
- Magyar nagylexikon XIII. (Mer–Nyk). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 201. o. ISBN 963-9257-09-5
- Borhidi Attila, 2003: Magyarország növénytársulásai
- Mocsár. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
- WikiSzótár
- Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942. , XVIII. kötet 4557. oldal
További információ
Kapcsolódó cikkek
Források
- Borhidi Attila: Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003. 610 old. ISBN 963-05-7983-9
|
Ez a földrajztudományi tárgyú vagy földrajzi fogalommal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
