Királyleányka

Ma a Királyleányka-ről szeretnénk beszélni. Ez a téma/személy/dátum nagy jelentőséggel bír a mai társadalomban, és nagy érdeklődést váltott ki különböző területeken. Ebben a cikkben a Királyleányka-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, a történetétől a mai világra gyakorolt ​​hatásáig. Megvizsgáljuk a népszerű kultúrában betöltött relevanciáját, a társadalomra gyakorolt ​​hatását, és azt, hogy hogyan fejlődött az idők során. Emellett elemezzük mai szerepét és jövőre vetítését. Reméljük, hogy ez a cikk hasznos és gazdagító információforrás a Királyleányka iránt érdeklődők számára.

Királyleányka
fehérborszőlő
Egyéb neveiFetească regală, Fetească muscatnaia, Danosi
EredetErdély, természetes hibrid
Nemesítés alapfajtáiKövérszőlő, Leányka
Hazai elterjedtségeBalatonboglári, Mecsekaljai, Ászár-Neszmélyi, Pannonhalma-Sokoróaljai borvidék
Általános elterjedtségeMagyarország, Románia(Erdély)
Fürt leírásakicsi, vállas, tömött, kúpos
Érési időszakszeptember vége
Érzékenységrothadásra hajlamos, fagyérzékenysége közepes.
Művelésmódkordon
Borának jellemzőimuskotályos illatú vagy virágillatú, finom, harmonikus, testes

A királyleányka egy államilag elismert magyar (1973) fehérborszőlő-fajta. Erdélyből származik. A kövérszőlő és a leányka természetes hibridje.[1] Szinonim nevei Fetească regală, Fetească muscatnaia, Danosi.[2] Németh és Kriszten 1963-ban jelentette be honosításra.[3]

Leírása

Tőkéje erős növekedésű, sűrű vesszőzetű. Levele sötétzöld, közepesen nagy, vese alakú, széles, hullámos, sima, szövete fényes, zsíros, nehezen szakadó, tagolatlan-karéjozott.

Fürtje kicsi, vállas, tömött, kúpos, átlagtömege 100 g. Bogyói kicsik, fehéres-zöldek, hamvasak, lédúsak és enyhén muskotályos ízűek Szeptember végén érik, bőtermő (termésátlaga 10-14 t/ha), de évjárat- és szüretérzékeny fajta.

Bora diszkréten muskotályos illatú vagy virágillatú (jázmin, petúnia, kökörcsin),[4] finom, harmonikus, testes. Hal-, és gombás ételek, könnyű sajtok mellé javasolt fogyasztása[5]

A Balatonboglári, Mecsekaljai, Ászár-Neszmélyi, Pannonhalma-Sokoróaljai borvidéken elterjedt. Rothadásra hajlamos, fagyérzékenysége közepes. Telepíthető klónja: Királyleányka 21.[3]

Jegyzetek

  1. ↑ BOR-fajta-HATÁROZÓ – a teljesség igénye nélkül. . (Hozzáférés: 2008. november 29.)
  2. ↑ vithor.hu. . (Hozzáférés: 2008. november 29.)
  3. ↑ a b Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2008. november 23.)
  4. ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2008. november 29.)
  5. ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2008. november 29.)

Források