A mai világban a Kettős lélek olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki. A Kettős lélek eredetétől napjainkig a különböző területek szakértőinek tanulmányozásának és elmélkedésének tárgya. A társadalomra, a gazdaságra, a kultúrára, sőt a politikára gyakorolt hatása az idők során jelentős volt. Ebben a cikkben a Kettős lélek-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak relevanciáját a jelenlegi kontextusban és lehetséges hatását a jövőben. Ezenkívül megvizsgáljuk a Kettős lélek körül létező különféle nézőpontokat és véleményeket, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes jövőképet nyújtsunk a témában.
A kettős lélek képzetet több népnél is megtaláljuk. Azokat a hiedelmeket értjük alatta, miszerint az embernek (esetleg más lényeknek is) két (vagy több) lelke van. Sok esetben különböző jellegű lelkekről van szó: az egyik a testi funkciókhoz kötődik (test-lélek), ez esetleg a halál után el is tűnik; a másik eltérő jellegű, például szabad mozgásra képes, kiléphet a testből (szabad-lélek).[1][2][3][4][5] Utóbbi a samanizmussal is kapcsolatba hozható: a sámán szabad-lelke segít visszahozni a beteg ember elkóborolt vagy ellopott szabad-lelkét.[6]
A lelkek sokféleségének képzete a fentieknél bonyolultabb is lehet.[7] Különösen gazdag példák említhetők meg a szibériai samanisztikus hit köréből, és az eszkimó kultúrákból is.[8][9][10] Magyar vonatkozásként említsük meg az íz (mint árnyéklélek), szabadlélek képzetét,[11] szemben a testlélekre utaló lélek szóval.[12] (Vö. „Ízekre szedlek!”) Az ókori egyiptomi vallás szintén több lelket ismer (ba, ka és ah.)[13]