Keresztes Lajos

A mai világban a Keresztes Lajos olyan téma, amely nagy aktualitást kapott, és felkeltette az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség érdeklődését. A Keresztes Lajos eredetétől jelenlegi fejlődéséig számos vita és vita tárgya volt a társadalomra, a gazdaságra és a politikára gyakorolt ​​hatásáról. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Keresztes Lajos különböző aspektusait, a történelmi jelentőségétől a mai világra gyakorolt ​​hatásáig. Elemezzük, hogy a Keresztes Lajos hogyan alakította ki gondolkodásunkat, cselekvésünket és környezetünkhöz való viszonyunkat, és megvizsgáljuk, milyen jelentőséggel bír a modern világban. Multidiszciplináris megközelítéssel arra törekszünk, hogy rávilágítsunk erre a jelenségre, és átfogó képet nyújtsunk a Keresztes Lajos-ről és jelentéséről a jelenlegi kontextusban.

Keresztes Lajos
Született1900. április 30.
Alsósófalva
Elhunyt1978. augusztus 9. (78 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásabirkózó
SírhelyeÚj köztemető (34 körönd 1-6)[1]
Birkózópályafutása
Versenyszámkönnyűsúly
KlubHúsos SC (1919–1921)
Magyar AC (1924–1928)
EdzőkéntVasas SC (1946–)
A Wikimédia Commons tartalmaz Keresztes Lajos témájú médiaállományokat.
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Birkózás
Olimpiai játékok
ezüst
1924, Párizs
könnyűsúly
arany
1928, Párizs
könnyűsúly
Európa-bajnokság
arany
1925, Milánó
könnyűsúly
Magyar bajnokság
arany
1923
könnyűsúly
arany
1925
könnyűsúly
arany
1927
csapat
arany
1931
csapat

Keresztes Lajos (Alsósófalva, 1900. április 30. – Budapest, 1978. augusztus 9.) olimpiai bajnok birkózó.

Életpályája

Hentesként dolgozott. Orvosi javaslatra kezdett el birkózni. 1919-től 1921-ig a HSC (Húsos Sport Club) birkózója volt. 1921-től 1924-ig Svédországban, Finnországban, majd Németországban élt. 1924-ben hazatért és a Magyar AC birkózója lett. Mindvégig kötöttfogású birkózás könnyűsúly súlycsoportjában versenyzett. 1924-től 1928-ig szerepelt a magyar válogatottban. Két olimpián vett részt, az 1924. évi nyári olimpiai játékokon ezüstérmet,[2] az 1928. évi nyári olimpiai játékokon olimpiai bajnoki címet szerzett. Weisz Richárd 1908. évi nyári olimpiai játékokon szerzett aranyérme után ő nyerte a magyar birkózósport második olimpiai bajnoki címét. Az aktív sportolástól 1928-ban vonult vissza.

1928-ban az Országos Társadalombiztosítási Intézet Mátyás téri húsfeldolgozó üzemének vezetője volt.[3] 1946-tól a Budapesti Vasas-ban edzősködött, legismertebb tanítványa a kétszeres olimpiai bajnok Kozma István.

Sporteredményei

  • olimpiai bajnok (1928)
  • olimpiai 2. helyezett (1924)
  • Európa-bajnok (1925)
  • négyszeres magyar bajnok (egyéni: 1923, 1925 ; csapat: 1927, 1931)
  • német bajnok (1925)

Képgaléria

Érdekesség

A Metro–Goldwyn–Mayer filmstúdió még Johnny Weissmuller előtt őt kérte fel Tarzan szerepére, amelyet azonban visszautasított, továbbra is csak a birkózás érdekelte.[4]

Szülőfalujában, Alsósófalván 2015-ben emlékművet avattak a tiszteletére. Az emlékmű a Kacsó András kultúrotthon előtt található.[5]

Jegyzetek

  1. ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/Sportkonyvek_450/?pg=28&layout=s
  2. ↑ A verseny után nagy felháborodást keltett a bíróknak az a döntése, hogy a lepontozás miatt csak ezüstérmes lett.
  3. ↑ József Károly: Keresztes Lajos könnyűsúlyú világbajnok és "állami mészárosmester". Sporthírlap, (1928. december 22.) 13. o.
  4. ↑ Fábik Tibor: A székely fiú nem akart Tarzan lenni, Magyar Nemzet, 2020. április 29. Online hozzáférés
  5. ↑ Szabolcs, Molnár: Keresztes Lajos emlékmű (magyar nyelven). Térj haza, vándor!, 2022. május 16. (Hozzáférés: 2022. május 16.)

Források