Manapság a Kasselik Fidél olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Kasselik Fidél olyan releváns témává vált, amely közvetlenül befolyásolja az emberek mindennapi életét. A globális gazdaságra gyakorolt hatásától a társadalomra gyakorolt hatásáig a Kasselik Fidél az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség érdeklődési területévé vált. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Kasselik Fidél összes oldalát, és azt, hogy hogyan fejlődött az évek során.
Kasselik Fidél | |
Született | 1756 körül Waidhofen an der Ybbs, Ausztria |
Elhunyt | 1830. május 2. Pest |
Állampolgársága | |
Nemzetisége | magyar |
Gyermekei | Kasselik Ferenc |
Foglalkozása | építész |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kasselik Fidél témájú médiaállományokat. | |
Kasselik Fidél, vezetékneve Kaszalik formában is (Waidhofen an der Ybbs (Ausztria), 1756 körül[1] – Pest, 1830. május 26.)[2] építész.
1795-től Pest városának polgára, 1807-től tagja volt a városi képviselő-testületnek. Számos kora klasszicista jellegű épületet tervezett, melyek közül jelentősebbek: az Ürményi- és Kronberger-féle pesti bérház (1812), a Festetics- (1814) és a Splény-palota (1816), a pesti Magyar Színház (1815), a Fejér vármegyei Vereben álló Ürményi-kastély. 1801 és 1811 között elkészítette a terézvárosi plébániatemplom homlokzatát, eléje pedig oroszlános kutat épített, ezt később a Népligetbe vitték át. Ezzel egyidejűleg tervezte meg a Józsefvárosi Plébániatemplom homlokzatát. 1827-ig dolgozott, 74 éves korában hunyt el 1830. május 26-án. 1831-ben özvegye vitte tovább vállalkozását. Az általa épített pest-terézvárosi templomban helyezték végső nyugalomra.