Kapitólium (Havanna)
A mai világban a Kapitólium (Havanna) nagy jelentőséget és érdeklődést váltott ki, számos vitát és kutatást generált különböző területeken. A Kapitólium (Havanna) megjelenése óta jelentős hatással volt a társadalomra, a gazdaságra, a kultúrára és a tudományra, többek között. Az évek során a Kapitólium (Havanna) fejlődött, és alkalmazkodott a jelenlegi környezet különböző igényeihez és igényeihez, döntő szerepet játszik a különböző ágazatok fejlődésében és átalakulásában. Ezért fontos alaposan elemezni és megérteni a Kapitólium (Havanna) jelenlegi hatását és hatókörét, valamint jövőbeli következményeit.
| Kapitólium | |
 | |
| Település | Havanna |
| Építési adatok | |
| Megnyitás | 1929 |
| Építési stílus |
|
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület |
|
| Alapterület | 43,418 m² |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 23° 08′ 07″, ny. h. 82° 21′ 34″23.135280°N 82.359440°WKoordináták: é. sz. 23° 08′ 07″, ny. h. 82° 21′ 34″23.135280°N 82.359440°W | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kapitólium témájú médiaállományokat. | |
A havannai Kapitólium (El Capitolio Nacional vagy csak El Capitolio) a kubai köztársaság törvényhozásának épülete volt építésétől 1959-ig, a kommunista hatalomátvételig. Azután a kubai tudományos akadémia székhelye lett, és otthont ad a nemzeti tudományos és technikai könyvtárnak. Az épület 2010 novembere óta a kubai nemzeti örökség része. 2013 és 2019 között felújításon esett át, azóta – vezetett túrákkal – látogatható.[1]
Építése
A havannai kapitólium hasonlít a washingtonira, de annál egy méterrel magasabb, szélesebb és hosszabb. Gerardo Machado elnöksége alatt, 1926-ban kezdték építeni. A munkálatokban ötezer munkás vett részt, az építkezés három év, három hónap és húsz nap alatt készült el, költsége nagyjából 17 millió amerikai dollár volt.[2]
Az épülethez fehér mészkövet és gránitot használtak. Kupolája 62 méter magas, tetején a 16. századi firenzei szobrász, Giovanni da Bologna Merkúr-szobrának másolata áll. A kupola alatt, a járófelületen elhelyeztek egy 25 karátos gyémántot, amelytől a kubai úthálózat Havannához képesti távolságát számolják. A bejáratot hat dór oszlop keretezi, átmérőjük 1,55 méter, magasságuk 14,10 méter, a hozzájuk vezető lépcsősor 55 tagból áll. A lépcsők mellett egy férfi és egy nő bronzszobrát helyezték el, amelyek 6,70 méter magasak, alkotójuk az olasz Angelo Zanelli volt.[2]
A kapu mögötti különleges akusztikájú csarnokban (Salón de los Pasos Perdidos, szabad fordításban az Elveszett léptek terme) kapott helyet a köztársaságot szimbolizáló nőszobor, amely 17,6 méter magas és 30 tonnás. Ez a világ harmadik legnagyobb, fedett helyen álló szobra. Ez is Zanelli alkotása, három darabban érkezett Olaszországból.[1]
Az épületben több termet is kialakítottak, amelyek alkalmasak fogadásokra, gyűlésekre. Ilyen a Baire terem, amely képviselőházi konferenciáknak és protokolláris eseményeknek adott helyet, a Bolivar terem, amelynek tükreit Velencében készítették, a neoklasszikus stílusban berendezett Baragué terem, ahol a törvényhozási titkárság működött és a Martí terem, amely az olasz reneszánszt idézi.[2]
A maga 92 méterével hosszú ideig a Kapitólium volt Havanna legmagasabb épülete, de ezt a címet elvette tőle a kubai telekommunikációs vállalat, a FOCSA székháza, amely az 1950-es években épült.[3]
.jpg)
Jegyzetek
Források
- ↑ Trip Cuba: El Capitolio, Havanna. Tripcuba.org. Hozzáférés ideje: 2024. március 1.
- ↑ Lonely Planet: Capitolio Nacional. Lonely Planet. Hozzáférés ideje: 2024. március 1.
- ↑ Love Cuba: 2021 Lauren Haisley-Wright. The History of the El Capitolio Building. Lovecuba.com. Hozzáférés ideje: 2024. március 1.