Ez a cikk a Kanyon témával foglalkozik, amely széles körű érdeklődést és vitát váltott ki különböző területeken. A Kanyon egy olyan fogalom, amely az elmúlt években egyre fontosabbá vált, és nagy érdeklődést váltott ki a mai társadalomban. Ezek mentén a Kanyon-et körülvevő különböző éleket és perspektívákat, valamint a különböző kontextusokban és helyzetekben gyakorolt hatását vizsgáljuk meg. Ennek pozitív és negatív aspektusait egyaránt elemezni fogjuk, hogy teljes és kiegyensúlyozott képet kapjunk erről a témáról. Ezen kívül a terület szakértőinek véleményét ismertetik, és olyan konkrét eseteket is megvizsgálnak, amelyek a Kanyon fontosságát ma példázzák.
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
A kanyon (eredetileg spanyol cañón) sziklafalak közt húzódó mély völgy, amelyet gyakran egy folyó vájt ki.
A legtöbb kanyon egy fennsík hosszú ideig tartó eróziójával jött létre. Gyakoribbak a száraz, mint a nedves éghajlatú vidékeken, mivel az eróziós időjárási hatások az előbbi helyeken erősebbek. A kanyonfalakat gyakran ellenálló homokkő vagy gránit sziklák alkotják.
Léteznek víz alatti kanyonok is, gyakran egy folyó torkolatának meghosszabbításaként.
A kanyonok nagyságának mérésére nem létezik széles körben elfogadott egzakt definíció. Mérhető például a kanyon mélysége, hossza, a kanyonrendszer területe, de az összehasonlítással gyakran gondok adódnak, például a legmélyebb kanyont keresve nehézség, hogy a viszonylag lapos fennsíkokba vésődő -tehát jól kivehető szegélyekkel rendelkező - kanyonok mélysége könnyen megállapítható, nem így van azonban a hegyi kanyonokkal. Sok nagy kanyon például a Himalájában megközelíthetetlensége miatt nem mérhető fel.
Sokan a Tibetben a Jarlung Cangpo folyó mentén elnyúló Jarlung Cangpo kanyont tartják a világ legmélyebb kanyonjának, ami az amerikai Grand Canyonnál valamivel még hosszabb is. Mindezek alapján a legnagyobb kanyon címet is ez érdemli sokak szemében.
A legismertebb kanyon az arizonai Grand Canyon.
Az Amerikai Egyesült Államok délnyugati részében a kanyonok gyakran régészeti szempontból is fontosak. Az ősi pueblo indiánok és más népek nagyszámú sziklalakást hagytak itt maguk után.
A geológiai kiemelkedési folyamatok eredményeképp a kanyonok mélyén néha jelentős folyók kanyarognak. Ezek az úgynevezett beásott folyók, amelyek csak nagyon nehezen tudják módosítani folyóágyukat. Ilyen, tektonikai kiemelkedéssel létrejött beásott folyóvölgyet képez például az Egyesült Államokban a Colorado folyó és a Kígyó folyó.
A sikátorkanyon keskeny vízvájta kanyon, mint a híres arizonai Antilop-kanyon.
A vízben oldódó mészkő hegyekben gyakran úgy jön létre kanyon, hogy az előretörő víz először barlangokat váj magának, majd amikor a barlangrendszer beomlik, kanyon marad hátra. Ilyen beroskadással létrejött kanyon van például a somerseti Mendip dombságban (Mendip Hills) és az észak-angliai Yorkshire völgységben (Yorkshire Dales).
A ma létező kanyonoknál lényegesen nagyobbak keletkeztek a messinai sókrízis idején, amikor a Földközi-tenger kiszáradt. A belé ömlő folyók, ahogy azt a Rhône és a Nílus esetében már fúrásokkal kimutatták, ekkoriban több száz, helyenként több ezer méter mély kanyonokat vájtak ki jelenlegi medrük alatt. Ezek a kanyonok folytatódtak a Földközi-tenger jelenlegi medrében is, a medencék legmélyebb pontjai felé.