Kalcium-jodid
A mai világban a Kalcium-jodid téma nagyon fontos és sok embert érdekel. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár bizonyos tudományágak fejlődésében betöltött jelentősége miatt, a Kalcium-jodid felkeltette az akadémikusok, szakértők és a nagyközönség figyelmét. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Kalcium-jodid különböző aspektusait és dimenzióit, elemezve jelentését, hatását és relevanciáját a különböző kontextusokban. Részletes elemzéssel igyekszünk megvilágítani ezt a témát, és átfogóbb és teljesebb képet nyújtunk a Kalcium-jodid-ről.
| kalcium-jodid | |
 kalcium-jodid | |
.jpg)
| |
| IUPAC-név | kalcium-jodid |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 10102-68-8, 13640-62-5 (tetrahidrát) |
| PubChem | 66244 |
| ChemSpider | 59629 |
| EINECS-szám | 233-276-8 |
| KEGG | C18381 |
| ChEBI | 81718 |
| RTECS szám | EV1300000 |
| SMILES | .. |
| InChI | 1/Ca.2HI/h;2*1H/q+2;;/p-2 |
| InChIKey | UNMYWSMUMWPJLR-UHFFFAOYSA-L |
| UNII | 8EKI9QEE2H |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | CaI2 |
| Moláris tömeg | 293,887 g/mol (anhidrát) 365,95 g/mol (tetrahidrát) |
| Megjelenés | fehér, szilárd |
| Sűrűség | 3,956 g/cm³[1] |
| Olvadáspont | 779 °C-on (tetrahidrát) bomlik |
| Forráspont | 1100 °C |
| Oldhatóság (vízben) | 64,6 g/100 ml (0 °C) 66 g/100 ml (20 °C) 81 g/100 ml (100 °C) |
| Oldhatóság | oldódik acetonban és alkoholokban |
| Kristályszerkezet | |
| Kristályszerkezet | romboéderes, hP3 |
| Tércsoport | P-3m1, No. 164 |
| Koordinációs geometria |
oktaéderes |
| Veszélyek | |
| EU Index | nincs listázva |
| NFPA 704 |  0
2
1
|
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | kalcium-fluorid kalcium-klorid kalcium-bromid |
| Azonos anion | berillium-jodid magnézium-jodid stroncium-jodid bárium-jodid |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A kalcium-jodid szervetlen vegyület, képlete CaI2. Színtelen, vízben jól oldódó szilárd anyag. Tulajdonságai hasonlóak a rokon sókéhoz, például a kalcium-kloridéhoz. A fotográfiában használják,[1] valamint macskaeledelekben jódforrásként.
Reakciói
Henri Moissan izolálta először a tiszta kalciumot 1898-ban, kalcium-jodid és fém nátrium reakciójával:[2]
Elő lehet állítani kalcium-karbonát, kalcium-oxid vagy kalcium-hidroxid és hidrogén-jodid reakciójával:[3]
Lassan reagál a levegőben levő oxigénnel és a szén-dioxiddal, így jód szabadul fel, ami a nem tiszta anyag halványsárga elszíneződését okozhatja:[4]
- 2 CaI2 + 2 CO2 + O2 → 2 CaCO3 + 2 I2
Források
- ↑ a b Turner, Jr., Francis M., ed. (1920), The Condensed Chemical Dictionary (1st ed.), New York: Chemical Catalog Co., pp. 127, <https://books.google.com/?id=y8y0XE0nsYEC&pg=PA127&dq=%22calcium+iodide%22+properties>. Hozzáférés ideje: 2007-12-08
- ↑ Mellor, Joseph William (1912), Modern Inorganic Chemistry, New York: Longmans, Green, and Co, pp. 334, <https://books.google.com/?id=wEoJAAAAIAAJ&pg=PA334&dq=%22calcium+iodide%22+subject:%22Chemistry,+Inorganic%22>. Hozzáférés ideje: 2007-12-08
- ↑ Gooch, Frank Austin & Walker, Claude Frederic (1905), Outlines of Inorganic Chemistry, New York: Macmillan, pp. 340, <https://books.google.com/?id=q8MMAAAAYAAJ&pg=RA1-PA340&dq=%22calcium+iodide%22+subject:%22Chemistry,+Inorganic%22>. Hozzáférés ideje: 2007-12-08
- ↑ Jones, Harry Clary (1906), Principles of Inorganic Chemistry, New York: Macmillan, pp. 365, <https://books.google.com/?id=zWE6AAAAMAAJ&pg=PA365&dq=%22calcium+iodide%22+subject:%22Chemistry,+Inorganic%22>. Hozzáférés ideje: 2007-12-08
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Calcium iodide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.