A Hidrogén-jodid téma az évek során sok ember figyelmét felkeltette. Jelentős eseményekben és tényekben gazdag történelmével a Hidrogén-jodid kitörölhetetlen nyomot hagyott a társadalomban, és számtalan elmélkedést és vitát generált. A Hidrogén-jodid eredetétől a mai relevanciájáig szakértők és rajongók tanulmányozásának, elemzésének és csodálatának tárgya volt. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Hidrogén-jodid különböző aspektusait, a különböző területekre gyakorolt hatásait és az emberek mindennapi életére gyakorolt hatását.
Hidrogén-jodid | |||
| |||
IUPAC-név | Hidrogén-jodid | ||
Szabályos név | Jodán | ||
Más nevek | Jódhidrogén, jódhidrogénsav | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 10034-85-2 | ||
PubChem | 24841 | ||
ChemSpider | 23224 | ||
EINECS-szám | 233-109-9 | ||
DrugBank | DB15778 | ||
KEGG | C05590 | ||
ChEBI | 43451 | ||
RTECS szám | MW3760000 | ||
SMILES | I | ||
InChI | 1S/HI/h1H | ||
InChIKey | XMBWDFGMSWQBCA-UHFFFAOYSA-N | ||
Gmelin | 814 | ||
UNII | 694C0EFT9Q | ||
ChEMBL | CHEMBL1233550 | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | HI | ||
Moláris tömeg | 127,904 g/mol | ||
Megjelenés | Színtelen gáz. | ||
Sűrűség | 2,85 g/mL (-47 °C) | ||
Olvadáspont | –50,80 °C (184,55 K) | ||
Forráspont | –35,36 °C (237,79 K) | ||
Oldhatóság (vízben) | körülbelül 232 g/ml | ||
Savasság (pKa) | –10 | ||
Kristályszerkezet | |||
Molekulaforma | Lineáris | ||
Dipólusmomentum | 0,38 D | ||
Veszélyek | |||
Főbb veszélyek | Maró (C)[1] | ||
NFPA 704 | |||
R mondatok | R35[1] | ||
S mondatok | S9, S26, S36/37/39 S45[1] | ||
Lobbanáspont | Nem gyúlékony. | ||
Rokon vegyületek | |||
Azonos kation | Hidrogén-fluorid Hidrogén-klorid Hidrogén-bromid | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A hidrogén-jodid a jód hidrogénnel alkotott vegyülete, összegképlete HI. Poláris molekulákat alkot. Színtelen, szúrós szagú, nagy sűrűségű gáz. Vízben nagyon jól oldódik, egy liter víz 400 liter hidrogén-jodidot old. A levegőn füstölög: oldatot alkot a levegő páratartalmával, ami cseppenként kiválik. Erős sav.
Vízben való jó oldhatósága azzal magyarázható, hogy erős sav, nagy mértékben disszociál.
A hidrogén-jodid hidrogénatomja fémmel helyettesíthető, velük sókat, jodidokat képez. A vízmentes hidrogén-jodid általában nem támadja meg a fémeket. Nedvesség jelenlétében vagy vizes oldatban azonban hidrogénfejlődés közben reagál a hidrogénnél negatívabb elektródpotenciálú fémekkel.
Magasabb hőmérsékleten vagy ultraibolya sugárzás hatására elemeire bomlik. A vizes hidrogén-jodid oldat levegőn megbarnul, mert a hidrogén-jodid a levegő oxigénje hatására jóddá oxidálódik. A barna színt a kiváló jód okozza.
Redukáló tulajdonságú, emiatt redukálószerként alkalmazzák, főként a szerves kémiában. A fluor, a klór és a bróm jódot szabadít fel belőle. A hidrogén-peroxid először jóddá oxidálja, de a jód tovább reagál a hidrogén-peroxiddal, visszaalakul hidrogén-jodiddá és oxigén szabadul fel.
Egyéb oxidálószerek, például barnakő (mangán-dioxid) hatására szintén jód válik szabaddá belőle. Jódsavval a következő egyenlet szerint reagál:
Salétromsav hatására nitrogén-monoxid fejlődése közben jód szabadul fel belőle:
Ha kén-dioxiddal reagál, jód és kén válik ki.
A hidrogén-jodid megtalálható kisebb mennyiségben a vulkáni gőzökben és egyes hőforrások vizében. A sói (a jodidok) kisebb mennyiségben források vizében fordulnak elő, illetve megtalálhatók a tengervízben is.
A hidrogén-jodidot foszfor-trijodidból állítják elő vízzel:
Felhasználják jódsók, gyógyszerek és fertőtlenítőszerek előállítására. A szerves kémiában redukálószerként, az analitikai kémiában reagensként használják.